Napvitorlások szállítanák az adatokat a bolygók között

Olcsó űrszondák cirkálhatnának a Naprendszerben, amelyek célja mindössze az adatszállítás lenne. A távoli egységek meglepő módon olcsóbban és gyorsabban tudnának hatalmas adatállományokat a Földre küldeni, mint azt jelenleg a Jupiter és a Szaturnusz közeléből a klasszikus módszerekkel végzik.

Egy-egy részletes felvétel egy égitest felszínéről ma már gigabyte méretű is lehet, hála a modern detektoroknak. A digitális technika révén egyaránt felgyorsult az információszerzés és a feldolgozás - a hatalmas űrszondás adatállományok használatának legnehezebb fázisa az adatközvetítés. Nagy antennát és sok energiát igényel az információ továbbítása a távolból, egy űrszondánál azonban a tömeg és az energiaigény minimalizálása fontos tényező. A sok adat hazaküldéséhez szükséges felszerelés drágítja az űreszközt - ezen segíthet az alábbi, szokatlan ötlet, amelyet a héten Rómában zajló Európai Bolygótudományi Konferencián mutatnak be.

Fantáziarajz egy adatszállító űrszondáról: a Jupiter közelében keringő szonda a napvitárolásra sugározza az adatot (fent). amit az a Föld közelében bolygónkra továbbít (lent) (Thales Alenia Space)

A Thales Alenia Space űripari cég olyan technológiát és rendszert akar kifejleszteni, amely az óriásbolygók holdjainak vizsgálata során szerzett adatokat olcsó űrszondákkal - napvitorlásokkal - juttatná a Földre. Ezek az űreszközök üzemanyag nélkül haladnak, és a napfény sugárnyomását használják gyorsításra.

A napvitorlásokon úgynevezett flash memóriájú számítógépek lennének, amelyek nagy adatmennyiség kezelésére képesek. A Jupiter Europa holdjáról készült nagyfelbontású globális térkép adatállományát például nagyságrendileg egy évtizedig tartana a hagyományos technológiával lesugározni a Földre, a napvitorlások azonban ezt tizedannyi idő alatt elvégeznék.

Az új ötlet alapján adatközvetítő űrszondákkal segítenének a helyzeten. "Olcsó" napvitorlás adatszállító egységek cirkálnának a Naprendszerben olyan pályákon, amelyeken néhol az éppen arra járó óriásbolygó közelében haladnának el. Ekkor sok adatot lehetne egyszerű rádióadóval rájuk sugározni - majd útjuk földközeli szakaszán lesugároznák azt bolygónkra. Mindezzel elméletileg az űrszondák költsége érezhetően csökkenthető. A megvalósításhoz szükséges technológia jelenleg még nem létezik, de a becslések alapján nagyjából 2020-ra kifejleszthető.