A Rochesteri Egyetem kognitív (gondolkodással kapcsolatos) tudományokkal foglalkozó kutatói a videojátékok döntéshozatalra gyakorolt hatását vizsgálták. Több tucat 18 és 25 év közötti önkéntest teszteltek, akik nem játszottak rendszeresen videojátékokkal. A vizsgálati alanyokat két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai gyors ütemű akciójátékokkal (Call of Duty 2 és Unreal Tournament), a másik csoport tagjai pedig lassú ütemű stratégiai játékkal (The Sims 2) játszottak 50-50 órát néhány hét alatt.
Az "edzési időszak" után az összes alanyt megkérték, hogy hozzanak gyors döntéseket a kutatók által tervezett feladatokban. A feladatok során a résztvevőknek egy képernyőt kellett nézniük, kielemezni, mi történik, és utána egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolni a lehető legrövidebb idő alatt. Például meg kellett mondani, hogy a képernyőn összevissza mozgó pontok átlagosan jobbra vagy balra haladnak a képernyőn. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a játékok hatása nem csak a vizuális megfigyelésre korlátozódik-e. Ezért a kísérleti alanyoknak hasonló, de csak hallással kapcsolatos feladatokat is meg kellett oldani.
A Current Biology folyóiratban megjelent eredményekből kiderül, hogy az akciójátékokkal játszók akár 25 százalékkal is gyorsabban hoztak döntést, és ugyanannyi jó választ adtak, mint a stratégiai játékkal játszó társaik. Ez egyaránt érvényes volt a látással és a hallással kapcsolatos feladatokra.
"A döntések sosem feketék vagy fehérek" - mondta a kísérlet vezetője, Daphne Bavelier. "Az agy mindig számba veszi a lehetőségeket. Amikor például vezetünk, és mozgást látunk jobbra, felmérjük, előfordulhat-e ütközés, és ennek valószínűsége alapján hozunk bináris döntést: fékezünk vagy nem fékezünk."
Az akciójátékokkal játszók agya hatékonyabban gyűjti össze a látási és a hallási információkat, ezért gyorsabban eljut ahhoz a szükséges információs küszöbértékhez, ami a döntéshozatalhoz szükséges, mint a nem játékosok agya, vonták le a következtetést a kutatók.