Egyre nagyobbak a tengeri halálzónák

Robbanásszerűen megnőtt a tengeri halálzónák kiterjedése az elmúlt ötven évben. Ezeken a területeken a mély vízben annyira kevés az oldott oxigén, hogy a tengeri élőlények nem képesek megtelepedni.

Nem véletlen, hogy ezek a területek elsősorban a legsűrűbben lakott szárazföldek mentén helyezkednek el. A patakokba és folyókba belemosódó műtrágyák eljutnak a tengerekbe, ahol a fitoplankton (a tengervízben lebegő apró növényi szervezetek) hirtelen növekedését idézik elő. Az elpusztult növényi anyag aztán lesüllyed, és kiváló táplálékként szolgál a mélyben élő mikrobák számára. Ezek lebontják a szerves anyagot, és eközben elhasználják a vízben lévő oxigént, így a folyamat végeredménye gyakran a halak és más tengeri élőlények tömeges pusztulása.

A térképen a piros karikák Földünk tengeri halálzónáinak helyzetét és kiterjedését mutatják. A fekete pontok azokat a helyeket jelölik, ahol oxigénben szegény rész található, ám annak mérete nem ismert.A kép letöltése nagyobb méretben

Oxigénben ritkább területek természetes körülmények között is kialakulnak a kontinensek peremén, ahol a felszíni, oxigénben szegényebb vizek függőleges irányú körforgásban állnak a tápanyagban és oxigénben gazdag mély vizekkel. Ezek azonban nem hasonlíthatók a halálzónákhoz, mert az itt előforduló élőlények alkalmazkodtak a változó életkörülményekhez.

Ajánlat:

Fuldoklik a Balti-tenger

Új térképek: ijesztő a világtenger állapota

Nem ezt tanultuk földrajzból: az ember hatását mutatja az új világtérkép

Különleges térkép készült a növényekben tárolt szén mennyiségéről

Ilyen lesz a Föld legrészletesebb domborzati térképe