A genomelemzés segíthet a tasmán ördögökön

Ausztrál kutatók bejelentették, hogy elkészültek a tasmán ördög genetikai állományának vázlatos szekvenciájával, ami reményre adhat okot a faj megmentésében folytatott küzdelem kimenetelét illetően. A tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon, így a fajt a kihalás fenyegeti - az egyedek pusztulásának oka egy fertőzéses eredetű ráktípus, amely idővel képtelenné teszi az állatokat a táplálkozásra.

A tasmán vagy erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) ma már csak az Ausztráliához tartozó Tasmánia szigetén él szabadon. A faj állományát tizedelő bőrrákot a szakemberek szerint egy úgynevezett retrovírus-fertőzés okozza, amely akkor terjedhet át egyik egyedről a másikra, amikor azok táplálkozás közben egy tetemen civakodnak, majd összeverekednek. A betegség sebhelyek, daganatok formájában jelenik meg az állat pofáján, majd az egész testében elterjed. Mindez olyan mértékben legyengíti szervezetet, hogy az erszényes végül képtelen táplálékot szerezni magának, és egyszerűen éhenhal.

A fajt 2009-ben sorolták a veszélyeztetett fajok közé - a kutatók becslései alapján a rákbetegség 20-50 éven belül az összes vadon élő egyedet elviheti. Mivel gyógyszer egyelőre nem létezik a rák ezen fajtája ellen, igen sokat segíthet az a nyers genomszekvencia, amelyet Elizabeth Murchison és munkatársai hoztak nyilvánosságra a napokban. "Az állatok genetikai állományának teljes bázissorrendje a legjobbkor készült el. Nemsokára össze fogjuk tudni hasonlítani az egészséges állatok genomját azokéval, amelyek rákban szenvednek, így nyomon követhető lesz a betegség terjedése. Azt persze tudjuk, hogy a daganatok kialakulását a véletlenszerűen kialakuló mutációk felhalmozódása okozza, de jelenleg nem ismert, hogy a tasmán ördög esetében pontosan melyek ezek a mutációk. Ha ez az információ a kezünkben lesz, elkezdhetünk rajta gondolkodni, hogy miként célozhatnánk meg különféle gyógyszerekkel a mutáción átesett géneket" - mondta Murchison.

Mindez hasonló lehet ahhoz, ami a humán rákgyógyászatban már napjainkban is zajlik. A célzott daganatterápiás szerek működésének lényege, hogy a rákos folyamat szempontjából fontos molekulákat támadnak vagy gátolnak a sejtekben, méghozzá specifikusan (azaz "célzottan"). A genomelemzés új eredményei alapjaiban alakíthatják át azokat a természetvédelmi próbálkozásokat, amelyek a faj megmentésére irányulnak. A genominformáció azonban csak a legelső lépés, hiszen a daganatellenes gyógyszerek fejlesztése csak később kezdődhet el, ez pedig igen sok erőfeszítést igényel majd - írják a szerzők.

A faj megóvására tett kísérletek során olyan egyedeket próbálnak meg állatkerti körülmények között szaporítani, amelyek nem szenvednek a betegségben. Komoly csalódást keltett, amikor nemrég el kellett altatni a Cedric nevű állatkerti példányt, amelyet immunisnak gondoltak a rákra. Az állatot 2007-ben oltották be rákos sejtekkel, és Cedric immunrendszere ezt követően sikeresen védekezett, vagyis nem alakult ki nála tumor. Ez reményt adott arra, hogy az állat segítségével talán kifejleszthető lesz egy rákmegelőző vakcina is.

2008-ban más típusú rákos sejtekkel is beoltották az állatot, ezúttal azonban már kialakult két kis pofadaganat. Ezeket műtéttel eltávolították ugyan, és úgy is tűnt, hogy Cedric felépül. Két héttel ezelőtt azonban röntgenfelvételeket készítettek, amelyek azt mutatták, hogy a rák átterjedt az ötéves erszényes tüdejére. Ezt műtéti úton nem lehetett eltávolítani, és kemoterápia sem volt alkalmazható, ezért a kutatók úgy döntöttek, hogy - megelőzendő az állat további szenvedését - elaltatják.

Reményre adhat okot, hogy 2010 márciusában felfedeztek egy Tasmánia északnyugati részén élő kolóniát, amelynek tagjai az eddigi vizsgálatok alapján immunisak a bőrrákkal szemben. Ausztrál állatkertekben is tenyésztik az ördögöt, jelenleg mintegy 280 egészséges állat él fogságban. A további tervek között szerepel, hogy egy egészséges példányokból álló populációt áttelepítenek majd a közeli szigetek egyikére, hogy így hozzanak létre egy "tartalék állományt".