Újabb HIV-ellenes gél bizonyult hatástalannak

Egy utolsó fázisban tartó, több mint 9000 afrikai nőt bevonó klinikai vizsgálat alapján újabb HIV-ellenes gélkészítmény bizonyult hatástalannak. Az AIDS megelőzésére eddig kifejlesztett, vaginális gél formájában adott hatóanyagok eddig mind megbuktak a teszteken, egyetlen egyet kivéve - lehetséges azonban, hogy ez utóbbi sem jut majd el a forgalmazásig.

A PRO 2000-nek nevezett antimikrobiális vaginális gél már a klinikai próbák harmadik, utolsó fázisáig is eljutott, ebben azonban végül nem sikerült igazolni a készítmény HIV elleni hatékonyságát. A harmadik fázisban már nem a biztonságosságot, hanem a hatékonyságot tesztelik - eddig a fázisig eddig még egyetlen HIV-ellenes gél sem jutott el.

A most vizsgált gélben egy hosszú láncú molekula (polimer) található, amelynek azt a feladatot szánták, hogy megakadályozza a HIV-vírus kölcsönhatásba kerülését a célpontjaival, az immunrendszer kulcsfontosságú sejtjeivel. A gélt 13 dél-afrikai klinikán kétféle koncentrációban is kipróbálták. A résztvevők 18 éves vagy ennél idősebb afrikai nők voltak, akiknek a szexuális felvilágosítás mellett szabad óvszerhozzáférést is biztosítottak. A klinikai vizsgálat különlegessége, hogy minden eddiginél magasabb volt a gél használati aránya: a nők 89%-a állította, hogy használta a készítményt közösülés előtt.

A gél azonban ennek ellenére sem bizonyult hatékonynak a HIV-fertőzés megelőzésében: a Lancet című orvosi szakfolyóiratban közölt publikáció szerint a hatóanyag nélküli és a valódi gélt kapó csoportban nem volt jelentős különbség a későbbi fertőzöttségben - írja a Physorg beszámolója.

A kutatók már régóta reménykednek egy hatékony HIV-ellenes gél kifejlesztésében, ami elsősorban a szub-szaharai régióban jelenthetne komoly segítséget. Az új HIV-fertőzöttek kétharmada ugyanis itt él - 2008-ban a világon regisztrált 1,9 millió új fertőzés 60%-a az itteni nőknél fordult elő. A 2010 júliusában Bécsben megrendezett AIDS világkonferencián beszámoltak ugyan egy hatékonynak tűnő HIV-gélről, de a Physorg forrásai alapján az eddigi biztató eredmények sem feltétlenül lesznek elegendőek ahhoz, hogy a CAPRISA nevű, tenofovir hatóanyagtartalmú készítmény végül forgalomba kerüljön (a második fázisban tartó klinikai vizsgálatról lásd korábbi cikkünket: Többfrontos háborúval nyerhető meg az AIDS elleni harc).

A HIV jelenleg Kelet-Európában terjed a leggyorsabban

Bár a HIV és az AIDS továbbra is megoldatlan globális egészségügyi probléma, örömre adhat okot, hogy a vírus terjedése lassult. Az ENSZ HIV/AIDS ellenes programja (UNAIDS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai szerint a járvány csúcspontjához, az 1990-es évek közepéhez képest közel harmadával csökkent az új megbetegedések száma, amiben komoly szerepe lehet a kezelések tömeges elérhetővé tételének. A világon még így is 33,4 millió HIV-fertőzött él.

Míg a világ nagy részén stabilizálódott, illetve helyenként visszaszorulóban van a járvány, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában továbbra is robbanásszerűen terjed. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján hazánkban 2009-re összesen 1771-re nőtt a regisztrált HIV-pozitív betegek száma, de a valóságban ennél magasabb értékről lehet szó. Aggasztó az új fertőzések számának néhány évvel ezelőtt megindult emelkedése a homoszexuális férfiak körében - ez a tendencia hazánk mellett a fejlett országok nagy részében ugyanígy érvényesül.

A legfrissebb magyar adatokról az [origo] Itthon rovatának cikkében olvashat: Megugrott az ismertté vált HIV-fertőzések száma Magyarországon.