Fekete lyukakra vadászik a kamion hosszúságú űrtávcső

Minden korábbinál nagyobb röntgentávcső készül, amely bolygónktól távol vizsgálja majd a Világegyetemen nagyenergiájú folyamatait és objektumait. A NASA, az ESA (Európai Űrügynökség) valamint a JAXA (Japán Űrügynökség) együttműködésében készülő berendezés 2021-ben startolhat.

Az International X-ray Observatory (IXO), azaz Nemzetközi Röntgenobszervatórium az eddig épített legnagyobb űrtávcső lesz, amelyet a rövid hullámhosszú sugárzások elemzésére használnak. Berendezései két nagy űrteleszkóp: a Constellation-X, és a XEUS terveinek egyesítéséből születtek.

A röntgentávcső főtükrének 3 négyzetméteres területe gyűjti össze a sugárzást 20 méteres fókusztávolsággal - mindezzel 5 ívmásodperces felbontást képes majd elérni, amely lényegesen meghaladja elődeinek képességeit. A sugárzás színképi jellemzőinek és polarizáltságának elemzése mellett a változások időbeli követésében is pontosabb lesz a korábbi műszereknél. A berendezés a 0,3 és 40 keV közötti energiájú röntgensugarakat tanulmányozza.

A start idején az űrtávcső 4 méter átmérőjű, és "csak" 10 méter hosszú lesz, majd a világűrben, egy teleszkóphoz hasonlóan kinyúlva éri el végső, 23 méteres hosszát. Fedélzetén öt detektor kap helyet:

• széles látómezejű képrögzítő (Wide Field Imager, WFI)
• keményröntgensugár detektor (Hard X-ray Imager, HXI)
• röntgen mikrokaloriméter spektrométer (X-ray Microcalorimeter Spectrometer, XMS)
• nagy időfelbontású spektrométer (High Time Resolution Spectrometer, HTRS)
• röntgen polariméter (X-ray Polarimeter, X-POL)
• röntgen spektrométer (X-ray Grating Spectrometer, XGS)

Az IXO űrtávcsövet egy Ariane hordozórakéta indítja, és bolygónktól 800 000 kilométer távolságban, az L2 jelű úgynevezett librációs pontból végzi majd megfigyeléseit. A sűrű csillagközi porfelhőkön is átlátó berendezés többek között olyan szupernagytömegű fekete lyukakat is vizsgál majd, amelyek a Világegyetem fejlődésének korai időszakában léteztek.

Animáció a tervezett űrtávcsőről (NASA, ESA, JAXA)

Az űrtávcső célpontjai között szerepelnek még neutroncsillagok és csillagtömegű fekete lyukak. Nem csak a látható anyag fejlődésének jellemzőit tudja majd elemezni, de a láthatatlan tömeg tulajdonságaira is következtetnek majd a segítségével. Az űreszköz a tervek alapján legalább 5 éven keresztül, ideális esetben 10 éven át üzemel.