Bár nem vesszük észre, de Földünk tengelyforgási sebessége ingadozik. Évszakos változásokat mutat, mivel felszíni és légköri tömegeloszlása is periódikuan módosul. A hatás igen csekély, azonban pontos műszerekkel kimutatható. Hasonló, de hirtelen változást okozhat egy nagyobb földrengéstől bekövetkezett gyors tömegátrendeződés - mint azt a chilei földmozgás után is megfigyelték.
Hosszabb időskálájú ingadozások is léteznek, amelyeket a tenger- és légáramlatok változása, valamint a globális felmelegedés nyomán áthelyeződő jég- és víztömeg is befolyásol. Emellett millió és milliárd éves időskálán a Hold árapályhatása lassítja bolygónk tengelyforgását. A Föld kialakulása után közvetlenül csupán 4-6 mai óráig tartott egyetlen nap.
Az évszakos változások azonban nem minden évben azonosak. Jean-Louis Le Mouël (Paris Institute of Geophysics, Franciaország) és kollégái 1962 és 2009 között vizsgálták a napfoltok és a tengelyforgás változása közötti kapcsolatot.
Az eredmények alapján bolygónk forgásának ingadozása a 11 éves napfoltciklus szerint is változik. Az évszakos módosulások mértéke akkor nagyobb, amikor kevesebb napfolt van, és akkor kisebb, amikor sok folt mutatkozik csillagunkon. A jelenség feltehetőleg azzal kapcsolatos, hogy a napfoltok befolyásolják a szeleket a Földön, valószínűleg csillagunk ultraibolya sugárzásán keresztül. Az UV sugarak felmelegítik a légkör magasabb rétegeit, ami kis mértékben megváltoztatja a szélirányokat, utóbbi pedig a tengelyforgás sebességét - erre azonban egyelőre még nincs bizonyíték.
napfoltciklus: a Nap aktivitása körülbelül 11,2 éves periódust mutat, ennyi idő telik el két napfoltminimum között. A napfoltciklus elején a napfoltok a 30-45. szélességi fokok között jelennek meg, később pedig az egyenlítőhöz egyre közelebb és egyre nagyobb számban tűnnek fel. Új napfoltciklus során az elöl haladó vezető és a mögötte elhelyezkedő követő napfoltok mágneses polaritása felcserélődik. Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu |