Sok ezer évvel ezelőtt egy óránkénti 12 ezer kilométeres sebességgel száguldó vasmeteorit csapódott be a mai egyiptomi sivatagban, a jelenlegi szudáni és a líbiai határ közelében. A 10 tonnás hívatlan vendég becsapódásakor fellépő robbanás óriási tűzgömböt és füstöt eredményezett, é ha éjszaka történt a jelenség, ezer kilométer távolságra is látható volt. A becsapódás helyén 16 méter mély és 45 méter átmérőjű kráter maradt vissza a sziklás talajban.
Az úgynevezett Kamil-krátert még 2008-ban fedezte fel a Google Earth segítségével Vincenzo De Michele, a milánói Természettudományi Múzeum ásványtani szakértője.
Az expedíciót olasz szakemberek szervezték, akiknek több mint egy évükbe tellett, hogy megtervezzék az utazást és beszerezzék a szükséges engedélyeket. A felkészülés közben műholdas felvételeken elemezték a Kamil-régiót. A negyven tagú olasz-egyiptomi expedíció, amelyet részben az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozott, két héten át vizsgálta a terepet. Összesen 1000 kilogrammnyi, a meteoritból származó vastörmeléket gyűjtöttek össze, beleértve azt a 83 kilogrammos darabot, amely feltehetőleg még a becsapódás előtt levált a meteoritról, s a krátertől 200 méterre feküdt.
"A kráter azt bizonyítja, hogy a 10 tonna körüli tömeggel rendelkező vasmeteoritok nem törnek darabokra a légkörbe érve, ehelyett becsapódáskor felrobbannak, krátert képezve a talajban" - mondta Detlef Koschny, az ESA kutatója.
A Kamil-kráter a régészek érdeklődését is felkeltette. "Még mindig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor történt a becsapódás. Egészen biztosan állítható, hogy a kráter tízezer évesnél fiatalabb; néhány ezer éve keletkezett, s nem kizárt, hogy a becsapódást a környékbeli lakosság is észlelhette. Az esemény dátumát a közelben lévő ókori települések leletanyaga segíthet pontosítani" - vélekedett az expedíciót szervező Luigi Folco, a Sienai Egyetem kutatója.