Fegyvertelenek az orvosok az új szuperbaktériummal szemben

Már a közönséges bélbaktériumokban is kimutattak egy olyan enzimet, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy ellenálljanak a korábban hatékony antibiotikumoknak. Franciaországban már szűrővizsgálattal készülnek az új kórokozók elleni védekezésre, de dr. Ludwig Endre infektológus szakértő szerint még nagyjából 5-10 év kell ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket tudjanak kifejleszteni ellenük. Az új kórokozókkal való fertőződést egyaránt kísérheti láz, tüdőgyulladás és a sebek elfertőződése.

"Új szuperbaktériumot találtak a brit kórházakban" - írta néhány hete a BBC hírportáljának egészségüggyel foglalkozó rovata. A baktérium még a legerősebb antibiotikumokkal szemben is ellenállónak bizonyult, ami komoly aggodalomra ad okot az újságnak nyilatkozó külföldi szakemberek szerint. A brit kórházakban az elmúlt évben regisztrált csaknem ötven új fertőzés elsőre nem tűnik soknak, de ha az új kórokozó világszerte elterjedne, az már igen komoly problémákat okozhatna az egészségügyi ellátásban - írja a BBC cikke.

Az új kórokozók - attól függően, hogy az enzim melyik baktériumtípusba kerül - a bélcsatornában, a tüdőben vagy a húgyutakban okozhatnak tüneteket (a tüneteket ábrákkal is illusztrálja az ndm-1symptoms.com weboldala). A veszélyes baktériumtörzsek feltehetően Pakisztánból és Indiából kerültek Nagy-Britanniába. A britek közül ugyanis sokan keresnek fel olyan indiai vagy pakisztáni intézeteket, ahol különféle plasztikai műtétek és kozmetikai sebészeti beavatkozások végeztethetőek el. Hazájukba visszatérve azonban azokat a több gyógyszernek is ellenálló, újonnan megjelent baktériumtörzseket is magukkal hozhatják, amelyek a külföldi kezelést végző kórházakban jelentek meg először.

A francia kórházakban már most is igen komolyan veszik a fenyegetést: az országban hamarosan minden olyan újonnan felvett betegnél ellenőrizni fogják az új baktériumváltozat jelenlétét, akik valamelyik külföldön található egészségügyi intézményből tértek haza. Az erős antibiotikumoknak is ellenálló új kórokozónak már halálos áldozata is van: brüsszeli beszámolók szerint egy belga férfiről van szó, aki Pakisztánban került kórházba, miután egy autóbalesetben megsérült a lába. A férfi a hazaszállítását követően hunyt el a kórházban.

Az új kórokozót a brüsszeli egyetemi kórházban is megvizsgálták

Egy új enzimmel a közönséges bélbaktériumok is veszélyessé válnak

Valóban új szuperbaktériumról van-e szó, és mekkora a valós fenyegetés? A Lancet fertőző betegségekkel foglalkozó folyóirata - amelyre a BBC cikke is hivatkozik - az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumokról ír. Az új tanulmány szerzői a 2009 óta eltelt egy évet tekintették át abból a szempontból, hogy az új baktériumtörzsek mekkora mértékben terjedtek el eddig a brit kórházakban.

Az Enterobacteriaceae családba tartoznak a mindenki által ismert bélbaktériumok is, többek között a sokat emlegetett Escherichia coli is. Az E. coli mindegyikünk bélcsatornájában megtalálható, és normális esetben semmilyen problémát nem okoz. Hasznos tulajdonságai közé tartozik az emésztés segítése, az immunfolyamatok szabályozása, a vitaminok termelése, valamint a káros baktériumok elszaporodásának és hatásainak gátlása. Az E. coli azonban "kétarcú" baktérium - léteznek igen veszélyes törzsei is, amelyek akár halálos bélfertőzést is kiválthatnak. Ilyen például a 0157:H7-es törzs, amely "hamburger-coli" néven is ismert: a törzset a nem kellőképpen átsütött hamburgerek okozta fertőzések során izolálták előszöraz Egyesült Államokban.

Amiről most szó van, az nem egy új szuperbaktériumfaj megjelenése, hanem az NDM-1 elnevezésű enzim megjelenése az Escherichia coli baktériumok egyes törzseiben. Ez az, ami valóban újdonságot jelent, hiszen az E. coli fajokból korábban még sosem mutatták ki ezt az enzimet.

Új-Delhiről kapta nevét a multirezisztenciát okozó enzim

Az NDM-1 elnevezésű enzim azért jelent veszélyt, mert újabb és újabb baktériumfajokba átkerülve automatikusan rezisztenssé teheti őket az ellenük eddig általánosan alkalmazott antibiotikumokkal szemben. Ilyen antibiotikumok az úgynevezett karbapenemek is, amelyek a baktériumok sejtfalszintézisének gátlásával fejtik ki hatásukat. Ezeket az antibiotikumokat általában csak az intenzív osztályokon alkalmazzák olyan esetekben, amikor valakinél igen nehezen kezelhető, multirezisztens baktérium által okozott fertőzést diagnosztizálnak.

"Már hazánkban is hosszú ideje jelen vannak olyan baktériumtörzsek, amelyek hordozzák az NDM-1-hez hasonló enzimeket. Valójában nem egy enzimről, hanem egy enzimcsaládról, a metallo-béta-laktamázokról van szó. A brit kórházakban ezt az enzimet az Escherichia coli baktériumokban mutatták ki, és ez számít valódi újdonságnak" - mondta el az [origo] kérdésére dr. Ludwig Endre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatója és az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke.

Az egészségügyi turizmus hazánkban még nem terjedt el, Nagy-Britanniában azonban egyre többen vállakoznak külföli kezelésekre

Az NDM-1 Új-Delhiről kapta nevét: az enzim tudományos elnevezése New Delhi metallo-béta-laktamáz 1. Az indiai illetékesek a Lancet tanulmányára reagálva határozottan visszautasították a szerzők állításait, egyben súlyosan nehezményezték az enzim génjének elnevezését is.

"A következő 5-10 év egy sötét lyuk"

Mit tehetünk az újfajta kórokozó ellen, és lehet-e megfelelően védekezni a multirezisztens baktériumtörzsekkel szemben? Az úgynevezett fegyverkezési verseny miatt a korábban hatékony antibiotikumok folyamatosan válnak hatástalanná a hozzájuk gyorsan alkalmazkodó új baktériumtörzsekkel szemben, ami komoly problémát jelent az egészségügy számára (részletesebben lásd keretes anyagunkat).

"Az 1990-es években a nagy nemzetközi gyógyszergyárak háttérbe szorították az új antibiotikumok kifejlesztésére irányuló kutatásaikat, mondván, hogy elegendő fajta hatékony antibiotikummal rendelkezünk. Mostanra azonban kiderült, hogy ez nem igaz - sajnos szükségünk lenne olyan új gyógyszerekre, amelyek hatékonyan vennék fel a harcot az újfajta, multirezisztenssé vált baktériumtörzsekkel szemben. 5-10 év még várhatóan el fog telni addig, amíg ezeket a gyógyszereket kifejlesztik. Lenne más alternatíva is, például az a módszer, amelynek során a baktériumok közötti kommunikáció gátlásával próbálnák meg leküzdeni a veszélyes törzseket. Ezek a kutatások azonban még nem tartanak a klinikai fázisban - egyelőre csak labor- és állatkísérletekről beszélhetünk. Az tehát szintén több év lesz, amíg ezek az alternatív megközelítések valamilyen, klinikailag is értékelhető eredményt hoznak majd" - mondta Ludwig.

A szakértő szerint a következő években egy "sötét lyukkal" kell szembenéznünk - ebben az időszakban a multidrog-rezisztens baktériumtörzsek számának emelkedése és a jelenlegi gyógyszerek hatástalansága várható. A legnagyobb problémát egyébként nem is mindig az jelenti, hogy nincs hatékony gyógyszer. Ugyanekkora bajt tud okozni a "compliance", vagyis az, hogy beszedi-e a beteg a neki ajánlott készítményt. Erre senkit sem lehet kényszeríteni: ez főleg azokban az országokban jelent igen komoly gondot, ahol rosszak a higiéniás körülmények és nagy a szegénység. India egyes területei éppen ilyenek - nem véletlen, hogy az NDM-1-et hordozó Escherichia coli törzsek is itt jelentek meg elsőként.

Mik azok a szuperbaktériumok?

A szuperbaktériumok - hivatalos nevükön multidrog-rezisztens baktériumtörzsek - olyan kórokozókat jelölnek, amelyek többféle antibiotikumnak is képesek ellenállni, és éppen ezért igen kockázatos lehet a velük való találkozás. A multirezisztens baktériumok ma már sajnos egyáltalán nem jelentenek újdonságot: megjelenésük már régóta aggasztja a mikrobiológusokat és a fertőző betegségekkel foglalkozó szakembereket (lásd például korábbi cikkünket). Az azonban mindig riadalmat kelt, ha egy korábban sehol nem azonosított, új és igen ellenálló baktériumtörzs bukkan fel. Így történt ez most is, hiszen Nagy-Britanniában 2009 előtt feltehetően nem volt jelen a most azonosított kórokozó.

Az egyre nagyobb mérvű antibiotikum-rezisztencia a jelenlegi orvostudomány egyik legnagyobb problémája. Egyes kutatók amellett érvelnek, hogy a mostanság alkalmazott antiobiotikumok helyett egy teljesen újfajta baktériumellenes módszert kellene kifejleszteni (az egyik módszer erre a baktériumok közti kommunikáció már említett gátlása lehet, lásd például a New Scientist egyik korábbi anyagát). A kórokozók ugyanis "fegyverkezési versenyt" folytatnak az újabb és újabb antibiotikumokkal szemben: hiába jelennek meg a különféle új gyógyszerek, a gyorsan változó baktériumtörzsek viszonylag hamar képesek hozzájuk alkalmazkodni.

A talán legismertebb eddigi szuperbaktérium a Staphylococcus aureus nevet viseli: különféle törzsei gyakran okoznak súlyos fertőzéseket a kórházakban, hiszen egyes változataik nem kezelhetőek sem meticillinnel, sem pedig egy ennél újabb antibiotikummal, a vankomicinnel.