Ürüléke árulta el az új főemlősfajt - hallgassa meg a kiáltását!

Új főemlősfajt fedeztek fel az Indokínai-félsziget trópusi esőerdeiben német kutatók. Az északi barnaarcú gibbont különleges hangja és genetikai vizsgálat alapján különítették el a többi fajtól.

A gibbonfajok elkülönítése nagyon nehézkes, mert magasan a fák tetején élnek, és a színezetük is nagyon hasonló. A göttingeni Német Főemlősközpont (DPZ) munkatársai ezért az állatok ürülékében található bélhámsejteken végeztek genetikai vizsgálatot. Az eredményeket múzeumi gyűjteményekben található mintákkal vetették össze, az állatok kiáltásairól készült felvételek pedig további hasznos információkkal szolgáltak a fajról. Ezen adatok alapján a kutatók megállapították, hogy az eddig déli fehérarcú gibbonként (Nomascus siki) ismert faj valójában kettő: az északi barnaarcú gibbon (Nomascus annamensis) és a déli fehérarcú gibbon (Nomascus siki). A két fajt a Banghiang és Thach Han folyók határolja el egymástól.

Hallgassa meg az újonnan azonosított főemlősfaj kiáltását!

Az újonnan felfedezett északi barnaarcú gibbon nőstényei narancssárgás színűek, míg a hímek feketék, az arcukon barna mintával és a fejükön bóbitával.

A gibbonok Nomascus rendje Vietnám, Laosz, Kambodzsa és Dél-Kína területén fordul elő. Az északi barnaarcú gibbonnal együtt immár 7 faj tartozik ide, elterjedési területüket általában folyók választják el. Mindegyik faj veszélyeztetett, és sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megmeneküljenek a kihalástól, hangzott el múlt héten Japánban a Nemzetközi Főemlőskutató Társaság kongresszusán.

A legritkább ide tartozó faj a hainan gibbon (Nomascus hainanus), melyből mindössze 20 példány él a Kínához tartozó Hainan-szigeten. Legközelebbi rokona, a N. nasutus nasutus Vietnámban él, és mindössze 100 egyede maradt. A Fauna and Flora International szervezet felmérése szerint a gibbonok azért vannak különösen nehéz helyzetben, mert teljesen háttérbe szorulnak a többi főemlős (például gorillák vagy orangutánok) védelme mellett.

Az új faj nősténye