Vörösiszap: folyamatosan figyelni kell a kutakat

Befejezte előzetes vizsgálatát a Magyar Tudományos Akadémia reggel kiküldött, terepi munkákban is gyakorlott kutatókból álló szakértői csoportja a vörösiszap-szennyeződés helyszínén.

A Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz. A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett. A tudósok legfontosabb feladatként jelölték meg a meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos monitorozását a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követésével, amit a szakértői javaslat nyomán Pintér Sándor belügyminiszter azonnal elrendelt.

Az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladatként jelölték meg az iszap helyben történő semlegesítését, javaslatokat adva annak mikéntjére. Felhívták a figyelmet továbbá a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.

Németh Tamás, az MTA főtitkára az [origo]-nak elmondta: az első és legfontosabb feladat most az, hogy minél gyorsabban bekerítsék (lokalizálják) a körülbelül 800 hektárnyi szántót és legelőt, illetve körülbelül 3,5 hektárnyi lakott területet érintő szennyeződést. Németh elmondta, hogy ez a munka igen hatékonyan, szervezetten zajlik.

A szennyeződésnek jelenleg nincs utánpótlása, és egyes helyeken már megkezdődött a vörösiszap összegyűjtése és a tározó egyik ép kazettájába való visszaszállítása. Az érintett területeket folyamatosan monitorozni (figyelni) kell, ehhez például új talajvízfigyelő kutatkat telepítenek. Az eddigi adatok alapján remélhető, hogy a szennyeződés már nem fog jelentősen elmozdulni. A Torna-patak vizét is folyamatosan vizsgálják majd, ami hez jó alapot nyújt, hogy itt 2009-ben és idén is voltak vízminőségi mérések.

A kiömlött vörösiszapban lévő nehézfém-koncentrációról még nincs pontos adat (rövidesen várható), de remélhetőleg nem lesz túl magas, mert a tározóban ez az évek során leülepedett, így most nem juthatott ki sok belőle. Az MTA szakértői- és eszközkapacitását továbbra is a kormány rendelkezésére bocsátja, és részt vesz a munka folytatásában. Az első és legfontosabb, az emberek biztonságát szolgáló intézkedések után folyamatosan zajlik majd a környezeti károk részletes felmérése.

A három helyszínen 35-55 millió tonna vörösiszap található (forrás: MTI Sajtóadatbank, Google Earth)

Korábbi információk

Vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot küldött a kolontári katasztrófa helyszínére a Magyar Tudományos Akadémia. A szakemberek a helyszínen mérik fel a károkat és azokat a kockázatokat, amelyek a közeli és távoli jövőben az embereken és az épített környezeten kívül az élő és élettelen környezet elemeit - talaj, növényvilág, felszíni és felszín alatti vizek - érinthetik.

Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, a helyszínre igyekvő csoport tagja az [origo] kérdésére elmondta, hogy egyelőre ők is csak annyit tudnak a károkról, amennyi a médiából is elérhető, tehát nagyon kevés információ áll rendelkezésükre. Elmondta, hogy hasonló katasztrófa még nem történt Magyarországon. Az esetet a tiszai cianidszennyezéshez hasonlította, ám akkor a határon kívülről érkezett a szennyeződés. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy optimális esetben a károkozás nem fogja megközelíteni a tiszai cianidszennyezés mértékét. A szakértő szerint a károk mértékéről még korai volna nyilatkozni, sok múlik a gyors és középtávú beavatkozások eredményességén. Fontos, hogy a lehető legkisebb legyen a közvetlenül érintett terület, és ehhez szükséges, hogy minél előbb lokalizálják a szennyezést.

A katasztrófa helyszínén karsztvidék terül el, így elméletileg fennáll annak a veszélye, hogy a szennyezés bejut a karsztvizekbe is. (Ez azért különösen veszélyes, mert a karsztos területeken összefüggő üregrendszer található a felszín alatt, így az egy ponton való szennyeződés nagy távolságokra is eljuthat.) Anton szerint azonban a katasztrófavédelem nagyon hatékonyan intézkedik: a kármentesítés részeként, a vörösiszap megkötésére több helyen gipszet öntenek a Marcal folyóba. Ha nem sikerül megakadályozni az iszap terjedését, akkor a becslések szerint körülbelül egy nap múlva érheti el a Mosoni-Dunát. A szakember szerint azonban addigra már annyira felhígul a szennyezés, hogy már nem lesz kimutatható, így a budapesti vízkészletekre sem jelenthet veszélyt.

Egy munkagép gipszet szór a patakba Kolontárnál

Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport vegyész szakértője az [origo]-nak elmondta, hogy a vörösiszap erősen lúgos kémhatása (pH értéke 13,5-14) miatt kimarja az emberek bőrét, és már most tapasztalják az élővilágra gyakorolt hatásait is, ugyanis az érintett természetes vizekben már megindult a halpusztulás. Bár a lúg egy idő után felhígul és semlegesítődik, várhatóan jelentős károkat okoz majd a halállományban, a szakember szerint az is lehet, hogy az összes hal kipusztul majd a Marcalból. A rövid távú hatások között meg kell még említeni a növényzetre gyakorolt hatást is, mely szintén jelentős lehet.

A hosszú távú hatásokról majd akkor lehet bármit is mondani, ha kiderül, hogy milyen nehézfémeket tartalmaz a kolontári vörös iszap, erről ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre információ. A vörösiszap nagyrészt vas-oxidból, valamint alumínium-oxidból és szilícium-dioxidból áll, de tartalmaz nehézfémeket is, például ólmot, krómot és arzént. Az ólom ismert idegméreg, az idegrendszeri fejlődést károsítja, és ha beszivárog a talajba, akkor bekerülhet a vizekbe, valamit a zöldségekbe, gyümölcsökbe is, ezáltal az emberekig is eljuthat, mondta Simon. Ha kadmium vagy króm került a környezetbe, akkor azok később porként belélegezve rákkeltő hatásúak lehetnek.

A szakértők tegnap még a vörösiszap radioaktív hatásaitól is tartottak, ám az ÁNTSZ közlése szerint nem kell akut sugáregészségügyi ártalomtól tartani: méréseik során csak esetenként tapasztaltak a helyszíni normális háttérsugárzásnál - 80-100 nSv/h (nanosievert/óra) - magasabb értéket (160-250 nSv/h). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság információi szerint Magyarországon a természetes háttérsugárzás 60-160 nSv/h között ingadozik.

* * *

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől kért segítséget a hétfői, Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez. A halálos áldozatokat is követelő rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérésére Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett. Az Akadémia folyamatos tájékoztatást ad a fejleményekről az intézmény honlapján.