Sufnibiológia: garázsban klónoznak a biohackerek

A számítógépes hackerkedés mintájára új szubkultúra van kibontakozóban: szárnyaikat bontogatják az első biohackerek. Genetikai, biokémiai kísérleteket barkácsolnak össze a garázsban, meglepően eredményesen. Néhány házilag összeeszkábált eszközzel egyszerűbb élőlények is klónozhatók, de saját DNS-ükről is többet megtudhatnak a lekes amatőrök. A kritikusok szerint a sufnibiológiával ellenőrizetlenül folyhatnak veszélyes kísérletek is.

A hobbiprogramozók és hackerek története immár több mint 30 évre nyúlik vissza. Az 1970-es években kezdték felismerni, hogy az addig költséges és csak kevesek számára rendelkezésre álló számítógépek valójában a szélesebb közönség kezében is hasznos eszközök lehetnek. Az informatika kilépett a tudományos műhelyekből és elindult az otthonokba: elkezdődött a személyi számítógépek gyártása, és rövid idő alatt milliók kezdtek a saját szórakoztatásukra programokat írni. A folyamat azóta óriási fejlődésen ment keresztül, és ma már senki sem lepődik meg azon, ha egy magánfejlesztésű honlappal, programmal vagy számítógépes játékkal találkozik.

A folyamat azonban nemcsak ártatlan hobbiprogramok elterjedéséhez vezetett: egy-egy szemfüles hacker ma már komoly gazdasági károkat képes okozni. Mióta a számítógépek szinte mindenki számára elérhetők, megindult a kártékony programok, számítógépes vírusok és ártalmas weboldalak áradata is, melyek mögött sokszor csak egy-egy ember, vagy kis csoport áll.

Ehhez hasonló folyamat kezd el körvonalazódni az utóbbi években a molekuláris biológiában is. Míg tíz éve csak fehérköpenyes tudósok foglalkozhattak DNS-sel vagy baktériumokkal profi laboratóriumokban, addigra ma már egyre szaporodnak az otthon, garázsokban vagy fészerekben összeállított házi laborok, ahol hobbigenetikusok klónozhatnak egyszerű géneket vagy tanulmányozhatnak házilag is biokémiai folyamatokat.

Egy otthon berendezett "biohacker" labor általában professzionális kutatóhelyek leselejtezett eszközparkjából és házilag eszkábált eszközökből áll. Egy csináld magad videomikroszkóp például meglepően egyszerű: egy olyan webkamerából áll, melynek lencséjét leveszik, és fordítva helyezik vissza, így a halszemhatás helyett nagyítani fog. A kísérletezéshez nélkülözhetetlen centrifugák létrehozhatók fűnyírókból vagy mosógépekből, egy 37°C-os inkubátor pedig könnyen helyettesíthető azzal, ha az ember az inkubálni kívánt üvegcsét a hóna alá csapja: ott mindig stabilan 37°C van. Azok a műszerek, amelyeket házilag túl körülményes lenne előállítani, használtan olcsón megvásárolhatók az interneten, de akár leépítést végző gyógyszergyárakból vagy eszközparkot újító kutatólaborokból is hasznos szerkezetekre tehet szert egy szemfüles biohacker. A kreatívabb megoldásokat aktív internetes közösség osztja meg egymás között, ahol bárki hamar kitanulhatja a mesterséget.

Világító joghurt is készül a sufnikban

Az így összeállított garázslaborok legtöbbje persze nem a tudomány határait feszegető kísérleteket folytat, de lehetőséget ad arra, hogy bárki őrült tudóst játszhasson otthon. Meredith Patterson programozó, a Csináld Magad Biológia (DIYbio) nevű mozgalom egyik nagy öregje például világító joghurtot készített: egy zölden fénylő fehérjét klónozott a joghurtot erjesztő baktériumokba, így érve el a különleges színhatást. A kezdeményezés egy másik úttörője, Rob Carlson 2005-ben az elsők között volt, aki garázsában rendezett be egy molekuláris biológiai labort, és mára az egyetemi kutatóélettől visszavonulva otthon folytatja tudományos munkáját. Tevékenységével akkora sikerre tett szert, hogy a garázst már alaposan kinőve üzlethelyiséget bérel, ahol saját biotechnológiai cégét üzemelteti, és egy újfajta fehérjemérési módszeren dolgozik.

Mac Cowell - szintén a Csináld Magad Biológia alapító tagja - a világ minden tájáról igyekszik társakat bevonni projektjébe, ahol egy mikróba világtérképet készítenek, amely különböző nyomógombok és ajtókilincsek felületéről gyűjtött mikróbák elemzésével készül. Mások eltérő megközelítésekkel egészen mást hoznak ki saját laborukból. Készült így már például Csináld Magad Növény, amely érintőképernyők használatával szabályozza víz és tápanyagigényét, egy Csináld Magad Genetika csoport pedig a csapattagok genomját határozza meg, és kisebb klinikai tesztekbe is besegít.

A tudományos alkalmazásokon túl a kortárs művészet is lát fantáziát a házilag művelt biotechnológiában. Készül például személyre szabott DNS-festmény, színváltoztató baktériumokat felhasználó falikép és számtalan más, eredetileg kutatási célra kifejlesztett eljárást felhasználó modern műalkotás is.

Bárki kifejleszthet ártalmas találmányokat is

A Csináld Magad Biológia az Egyesült Államokból indult útjára, ahol kezdetben néhány lelkes fiatal kutatóban merült fel, hogy a laboron kívül is lehet genetikai kísérleteket végezni. Az első, még kezdetleges sufnilaborok összefogására 2008-ban Cambridge (Massachusetts) városában informális öszejövetelt rendeztek a DIYBiology címen, ahol 25 ember jelent meg. Mindössze két év alatt kétezerre növekedett a nyílt klub tagjainak száma, igaz, az egyik alapító szerint a tagok egyik része csak "spammer", másik fele pedig titkosügynök, aki szervezet tisztaságát figyeli.

Az otthon végzett molekuláris biológiai kísérletek ugyanis a bioterrorizmusnak is terepet adhatnak - legalábbis az FBI szerint. Az ügynökség 2009 óta a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó osztályáról indít küldötteket valamennyi DIYBiology gyűlésre. Félelmük szerint ahol színes baktériumokat lehet klónozni, ott emberi kórokozókat is, amelyek könnyen kikerülhetnek az irányítás alól. Az első elhíresült alkalom, amikor a szövetségiek beavatkoztak, egy Steve Kurtz nevű művész ügyében történt, aki műveihez egy kutatólaborból kapott baktériumtörzset használt. 2004-ben vegyvédelmi ruhában, felfegyerezve ügynökök rontottak be hozzá, letartóztatták a művészt, aki a vádak alól csak négy év meghurcoltatás után tudta tisztázni magát.

Az FBI félelmei nem alaptalanok: a sufnilaborokban elvileg bárki kifejleszthet ártalmas találmányokat. A rendelkezésre álló internetes oldalak segítségével néhány ezer dollárból bárki saját labort építhet, ahol kitenyészhet anitbiotikumoknak ellenálló (rezisztens) baktériumokat, gyárthat mérgező anyagokat vagy csak egyszerűen szaporíthat már létező kórokozókat.

Még a jóhiszemű biohacker tevékenysége is problémákhoz vezethet: a sufnilaborok ugyanis nélkülözik a gyógyszergyárakra jellemző szigorú biztonsági előírásokat és pontos minőségellenőrzést, valamint az orvosok tevékenységét szabályozó etikai regulákat is. Manapság már könnyen gyűjthető bárkitől genetikai anyag, elég egy hajszál vagy egy használt evőeszköz, egy "csináld magad genetikus" pedig olyan információkhoz juthat ebből, melyek egyébként orvosi titoknak minősülnének.

Magyarországon is elindulhat

Jason Bobe, az egyik alapító szerint ugyanakkor az ilyen spekulációk túllőnek a célon. "Az amatőr tevékenység jelenleg a hetedikes-nyolcadikos szinten van. Tízdolláros mikroszkópokat csinálunk, és mégis minden híradás rólunk és fegyvernek használt antraxról szól" - mondja. Ahogy azonban az önjelölt programozónak, úgy a lelkes biohackereknek sem szegik kedvét a negatív vélemények. A tagok szerint a Csináld Magad Biológia ideális eszköz lehet a fiatalok tudományos érdeklődésének felkeltésére is, akik a száraz tankönyvek helyett minden bizonnyal szívesebben vennék kezükbe az érdekes kísérleteket. Az eddigi tapasztalatok szerint biológiában teljesen járatlan érdeklődők is kutatókat megszégyenítő tudásra tehetnek szert.

A biohacker mozgalom Magyarországon még gyerekcipőben jár. Néhány honlap kivételével magyarul szinte nem is áll rendelkezésre információ a kezdeményezésről - egyelőre. Az érdeklődők száma azonban folyamatosan nő, és bár az első magyar DIYBiológia csoport nyilvános beindítása első alkalommal még sikertelen volt, több lelkes amatőr bízik benne, hogy hamarosan hazánkban is aktív, a tudományos oktatást ösztönző csoportok jöhetnek létre.

A cikk a Nature összeállítása alapján készült.