Az apák étrendje is befolyásolja, cukorbeteg lesz-e az utód

Ausztrál kutatónak először sikerült közvetlen bizonyítékot találniuk arra, hogy az apák által fogyasztott étrend is hajlamosíthat a cukorbetegségre az utódoknál. Ez már ismert volt az anyáknál, és közvetetett bizonyítékok az emberek esetében is rendelkezésre álltak. Az új patkánykísérletekben a magas zsírtartalmú diétán tartott hím állatok utódai közül elsősorban a nőstények mutatták a korai cukorbetegség jeleit.

A Sydney-i New South Wales Egyetem kutatói első alkalommal mutatták ki, hogy nemcsak az anya, hanem az apa étrendje is befolyásolja az utódok cukorbetegségre való hajlamát. Az anyai étrend magzatra gyakorolt hatásaival kapcsolatban már eddig is több vizsgálatot végeztek, és ezekből kiderült, hogy a magas zsírtartalmú táplálék elhízásra hajlamosíthatja az utódokat. Ez érthető, hiszen a magzat az anya szervezetében növekszik, így a bevitt táplálék és a hormonok közvetlenül hatnak az utódra. Az apa táplálkozása esetén azonban nehezebb megfelelő magyarázatot találni, hiszen az apa szerepe mindössze a fogamzásra korlátozódik.

A Nature-ben megjelent új tanulmány szerzői, Sheau-Feng Ng és munkatársai egészséges hím patkányoknak adtak több mint 40%-nyi zsírt tartalmazó étrendet, aminek következtében az állatok gyorsan elhíztak. Az állatok nőstény utódai - amelyek normál súlyú és normál diétán tartott anyáktól születtek - nem voltak ugyan elhízottak, de a serdülőkornak megfelelő kor elérésekor a korai cukorbetegség egyértelmű jeleit mutatták. Magas vércukorszint esetén nem emelkedett meg az állatok inzulinszintje, és a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjeiben is más gének fejeződtek ki, mint a normális sejtekben.

A hím utódok esetében is megfigyelhetőek voltak a korai cukorbetegség imént említett jelei, de kisebb mértékben. Margaret Morris, a kutatás vezetője szerint azonban idősebb korban ezeknél az állatoknál is kialakulhat a cukorbetegség abban az esetben, ha zsírdús diétát fogyasztanak. Mivel az apák étrendje nem hathat a magzatra úgy, mint az anyai táplálkozás, csak egy magyarázat maradt a jelenségre, mégpedig az, hogy a zsírdús táplálkozás a hím állatok hímivarsejtjeire van hatással.

Nem arról van azonban szó, hogy a hímivarsejt DNS-ében következne be mutáció, hanem úgynevezett epigenetikai változásokról: ebben az esetben különféle molekulák alakítanak ki egy mintázatot a DNS-hez kapcsolódva, és ez az, amit megváltozhat az étrend és más környezeti tényezők, például a dohányzás vagy a növényvédőszereknek való magas kitettség esetén. És bár az epigenetikai mintázat az új ivarsejtek kialakulásakor törlődik, amikor újra kialakul, újra megjelenhetnek (megőrződhetnek) az étrend hatására kialakult korábbi változások.

"A gének önmagukban nem adnak rá magyarázatot, hogy miért jelenik meg a cukorbetegség és az elhízás az egyre fiatalabb generációknál az utóbbi évtizedekben. Még további kutatásokra van szükség, de úgy gondoljuk, hogy talán az emberek esetében is részben az epigenetikai mechanizmusok lehetnek a felelősek azért, hogy egyre többen és egyre fiatalabb életkorban lesznek cukorbetegek" - mondta Morris.