Idén kevert influenzajárványra számíthatunk

Bár az influenza-világjárvány nyáron hivatalosan véget ért, a H1N1 vírus nem tűnt el. A kórokozó további sorsa egyelőre bizonytalan, de az előrejelzések inkább optimisták, és ezek alapján idén nem kell súlyos járványra számítani. A leginkább veszélyeztetett, első számú célcsoportnak idén a kismamákat és az őszi-téli hónapokban várandósságot tervező hölgyeket tekinti az ÁNTSZ. A 2010-2011-es influenzaszezonban egy három- és egy egykomponensű oltás között lehet választani, illetve lesz egy harmadik fajta, a gyermekeknek.

Bár az influenza-világjárvány 2010 augusztusának elején hivatalosan is véget ért, a H1N1 pandémiás (azaz a világjárványt okozó) vírustörzse, az influenza A(H1N1)v még nem tűnt el. A vírus jövőbeli sorsát nehéz meghatározni. Az amerikai Nemzeti Egészség Intézetek (National Institutes of Health, NIH) szakemberei egy új tanulmányukban azt írják, hogy a vírustörzs vagy egyetlen hirtelen, vagy pedig fokozatos átalakulásokon fog keresztülmenni. Az előbbi esetben a vírus az eddigieknél jóval veszélyesebbé is válhat, míg az utóbbi esetben egy darabig még velünk marad, majd végül teljesen el is tűnhet.

Az mBio című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az elmúlt 163 év legutóbbi hat influenza-világjárványának adatait tekintették át. Az ezeket kiváltó influenzavírusok egy része azóta teljesen eltűnt, mások viszont - mint például az 1918-as spanyolnáthát okozó vírustörzs - később is visszatértek. A H1N1 pandémiás vírusának ismételt, széleskörű elterjedése azonban nem valószínű a kutatók szerint. Ennek oka a világnépesség egy részének már meglévő védettsége, amelynek fenntartására a közegészségügyi szakemberek szerint idén is ajánlott a kórokozó elleni védőoltás beadása. Ez különösen a kismamákra igaz, de a vakcina a 20-30 év közötti fiatalabb korosztálynak is javasolt. Az idei influenzajárvány súlyossága nagyrészt annak függvényében fog alakulni, hogy hacsak a vírus nem esik át komolyabb átalakuláson, mennyien oltatják be magukat ismét - írják Anthony Fauci és munkatársai.

Egy- és háromkomponensű védőoltás is lesz idén

"Bár a magyar népességnek egy jelentős része tavaly már találkozott a pandémiás vírustörzzsel, illetve beoltatta magát, idén is érdemes kérni az oltást. Ennek oka, hogy a szervezet már meglévő, influenza elleni védelme fokozatosan csökken, ezt pedig csak az újraoltással lehet frissíteni" - mondta az [origo] kérdésére dr. Oroszi Beatrix epidemiológus, az országos tiszti főorvos tanácsadója.

Az idei, háromkomponensű oltóanyagban - Fluval AB - a pandémiás H1N1-es vírustörzs elölt változatán kívül két másik vírustörzs is van. Ezek egyike az influenza A H3N2-es törzse, amely a tavalyi, szezonális oltóanyagban nem volt benne. Idén ugyanis kevert szezonra lehet számítani az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakértője szerint. "Ez azt jelenti, hogy továbbra is jelen lesz a H1N1 pandémiás változata, és emellett várhatóan a H3N2 egyik újabb változata fertőzhet majd fokozottabb mértékben. A háromkomponensű oltás ezen kívül a már tavaly is használt, B típusú influenza elleni elölt vírustörzset fogja tartalmazni" - mondta Oroszi.

A háromkomponensű, térítésmentesen igényelhető védőoltás beadása az ÁNTSZ szakértője szerint idén is kiemelten javasolt a kismamáknak. Újdonság, hogy ezt most azok a hölgyek is ingyen kérhetik, akik az influenzaszezonra tervezik a terhességüket (részletesen lásd egy másik összeállításunkban). A leginkább veszélyeztetett, első számú célcsoportnak idén a kismamákat és az őszi-téli hónapokban várandósságot tervező hölgyeket tekinti az ÁNTSZ.

A fiatalabb korosztálynak az egykomponensű vakcinát javasolják

A pandémiás vírustörzs a kismamákon kívül idén is a fiatalabb korosztályt, valamint a krónikus alapbetegségekben szenvedőket és kisebb mértékben a 65 év felettieket veszélyezteti leginkább. "A fiataloknak az egykomponensű, csak a H1N1 pandémiás törzse ellen védő, Fluval P vakcinát ajánljuk. A másik két idei vírustörzs ugyanis kevésbé fenyegeti a fiatalabb korosztályt. A krónikus betegeknek és a 65 év felettieknek ezzel szemben a háromkompenensű Fluval AB vakcinát javasoljuk, hiszen számukra a másik két szezonális vírustörzs is veszélyt jelenthet" - mondta Oroszi.

A H1N1 pandémiás vírustörzse tavaly óta nem igazán változott, így ez ellen idén is megfelelő védelmet nyújt majd a tavalyi oltás: a Fluval P-nek egyszerűen csak meg kellett hosszabbítani a lejárati idejét. A háromkomponensű új vakcinában ugyanaz a H1N1-es elölt vírustörzs van, így mindkét oltás egyformán véd a korábban világjárványt kiváltó vírussal szemben. "A Fluval P már jelenleg is elérhető, ezt tehát bárki bármikor beadathatja háziorvosánál. A Fluval AB október második felében, illetve legkésőbb november elején lesz elérhető. Ez utóbbi a kismamákon kívül a krónikus alapbetegségekben szenvedőknek, a 65 év felettieknek és az egészségügyi dolgozóknak is térítésmentesen fog a rendelkezésére állni" - mondta Oroszi.

Az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is kereskedelmi forgalomba kerülnek majd a szintén háromkomponensű, külföldi oltóanyagok - ezek szintén tartalmazni fogják a 2009-es pandémiás vírustörzset. Az ÁNTSZ által kiadott közlemény szerint a gyermekek számára a szintén háromkomponensű Vaxigrip Junior fog rendelkezésre állni. Idén a hathónaposnál idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekeket is be lehet majd oltatni a H1N1 ellen - mondta Oroszi.

A magyar lakosság 60%-a még nem találkozott a H1N1-gyel

Az idei influenzajárvány várható súlyosságával kapcsolatban Oroszi nem bocsátkozott jóslatokba, mert mint mondta, az influenzavírusok igen változékonyak. Idén ráadásul a már említett vegyes szezonra számítanak a szakemberek, vagyis a H1N1 pandémiás változata mellett a H3N2 egy új altípusának megjelenése és terjedése is várható.

A járványügyi szakember szerint most is fel kell készülni az influenzaszezonra, de nem várnak nagyobb járványt annál, amekkora egy éve volt. "Bár sokan vannak azok, akik tavaly beoltatták magukat vagy átvészelték a fertőzést, a lakosság körülbelül hatvan százaléka még sosem találkozott a H1N1 pandémiás változatával. A H1N1 emiatt még idén is nagyszámú megbetegedést okozhat az oltatlan és a vírus szempontjából veszélyeztetett csoportokban. A H3N2-es influenzafertőzés a fiataloknál nem szokott súlyos lefolyású megbetegedéseket okozni, így egyáltalán nem probléma, ha ők csak az egykomponensű oltást adatják be maguknak" - mondta Oroszi.

A 2009-2010-es influenzajárvány súlyosabb volt, mint egy átlagos évben

Korábbi, USA-beli adatok tavaly novemberben azt mutatták, hogy az összes újinfluenzában (pandémiás H1N1-fertőzésben) elhunyt személy körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes. Az is látszott, hogy ebben a csoportban nagyobb arányban fordultak elő gyermekek, fiatalok és 65 év alatti felnőttek. A jelenség egyik oka, hogy a fiatalabb korosztály - az idősebbekkel ellentétben - egyáltalán nem találkozhatott még a pandémiás vírustörzssel. Az idősebbek sem, de ők a korábbi influenzajárványok alkalmával hasonló vírustörzsekkel már "megismerkedhettek", ami a pandémiás vírussal szemben is eredményezhetett egy bizonyos fokú immunitást.

A fiatal felnőttek súlyosabb tüneteit a szervezet túlságosan erős védekezése is magyarázza. Ez az úgynevezett citokinvihar, amelynek elnevezése az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra utal. A túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza (bővebben lásd korábbi cikkünkben: A fiatalabbakat fenyegeti az új típusú influenza). A világjárvány egyik fő jellemzője volt, hogy a fertőzöttek szokatlanul nagy részénél alakult ki vírusos tüdőgyulladás, ami a szezonális járványokra egyáltalán nem jellemző, és nagyon nehezen kezelhető. Nem tudni, hogy ez a mintázat változni fog-e a posztpandémiás szakaszban, de az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint ez mindenképpen indokolja a további fokozott éberséget (bővebben: Véget ért az influenza világjárvány).

A 2010. márciusi hazai adatok alapján a H1N1 130 halálos áldozatot szedett Magyarországon. Ez százezer lakosra vetítve 1,3 fő, ami nagyjából megegyezik a kanadai halálozási adatokkal. Kanadát azért emelték ki, mert ott is csak az számít hivatalosan H1N1-es halálozásnak, amit laborvizsgálattal igazolnak. Ezen kívül mindkét ország a jelentősen átoltott országok közé tartozik, vagyis a népesség nagy százaléka kapta meg a H1N1 elleni védőoltást. Kanadában ez 54%-os érték, Magyarországon pedig 30% körül van (mi ezzel az első 10-ben voltunk a világon, Európában pedig az első 5-ben).