A tavi denevér (Myotis dasycneme) Európa-szerte veszélyeztetett - magyarázták az Ausztriai Denevérvédelmi és -kutatási Koordinációs Központ (KFFÖ) szakemberei, akik egy kutatótábor ideje alatt, a Morva melletti Hohenaunál fedezték fel a fajt. Eddig csupán régi csontleletek tanúskodtak egykori előfordulásáról. Most országos program indul a kutatására, amely többek közt azt hivatott tisztázni, hol nevelik fel a tavi denevérek utódaikat.
A tavi denevérek nagy kiterjedésű folyó- és állóvizek mentén vadásznak a legszívesebben. Elsősorban rovarokat zsákmányolnak a vízfelszínhez közel, nagyrészt szájuk segítségével, olykor azonban lábukkal is kirántanak egy s mást a vízből. Eddig Magyarország képezte elterjedési területe délnyugati határát.
A nagy szelindekdenevérre (Tadarida teniotis) az innsbrucki Ecotone környezetvédelmi hivatal biológusai bukkantak rá. Az Innsbrucktól nem messze eső Martinswand sziklafalába vájódott Miksa-barlangban ultrahangos felvételek során sikerült azonosítani az állat hívóhangját, amelyet azóta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakértői is megerősítettek. Egyelőre tisztázatlan, hogy egy vagy több példányról van szó.
A nagy szelindekdenevér a maga több mint negyven centis szárnyfesztávolságával Közép-Európa egyik legnagyobb denevérfaja. Az állatok magas sziklákon, meleg fekvésű területeken és fajgazdag erdőkben érzik jól magukat.