Expedíció indul a kínai majomember felkutatására

Az elbeszélések szerint több száz ember látta már a jerent, a jeti kínai megfelelőjét, de mind a mai napig nincs kézzelfogható bizonyíték a létezésére. A zoológusok többsége nem hisz e majomtestű, de az emberekéhez hasonló arcú lények előfordulásában. Többen viszont azzal érvelnek, hogy napjainkban is rengeteg új fajt fedeznek fel, ezért nem lehet kizárni a majomember létezését sem.

Két jeti beszélget a Himalája hóval borított, kietlen csúcsai között. Megszólal az egyik: "Azt hiszem, tegnap este az alkonyati félhomályban, a távolban láttam a híres hegymászót, Reinhold Messnert, aki állítólag utánunk nyomoz." Mire a másik jeti meghökkenve néz rá, és ezt mondja: "Te tényleg hiszel abban, hogy Messner létezik?!"

A rejtett állatok kutatásával külön szakterület, a kriptozoológia foglalkozik. A kriptozoológiát a legtöbb zoológus nem tekinti valódi tudománynak, mert fajleírásai főleg szóbeszédeken alapulnak, és művelői sokszor fittyet hánynak a tudományos módszereknek. A terület egyik kedvenc kutatási témái közé tartoznak a majomemberek.

Ezek a nagytestű, akár embernél is magasabb, bozontos bundájú, de csupasz, az emberekéhez hasonló arcú lények - a beszámolók szerint - szinte minden kontinensen előfordulnak. Élőhelyük szerint különböző névvel illetik őket. Az Egyesült Államokban a bigfoot (nagylábú), Kanadában a sasquatch, Ausztráliában a yowie, Brazíliában a mapinguari, Dél-Amerika más vidékein a maricoxi, a Himalájában a jeti, Kínában pedig a jeren borzolja a kedélyeket. Hasonló megjelenésükön kívül van még egy közös vonásuk: eddig soha egyetlen bizonyító erejű példányt nem sikerült bemutatni közülük.

A bigfootról készült 1967-es film is hamisítványnak bizonyult

A kutatók zöme nem hisz ezeknek a lényeknek a létezésében. Ennek több oka is van. A legtöbb zoológus valószínűtlennek tartja, hogy ilyen nagy termetű lények ennyi ideig elkerülhették volna a szakemberek figyelmét, lakjanak bármily elhagyatott helyeken is. Soha egyetlen csontmaradvány nem került elő, amelyről feltételezhető lett volna, hogy valamilyen ismeretlen majomemberhez tartozna. Lábnyomokat ugyan többen is fényképeztek, de sok ilyen leletről utólag bebizonyosodott, hogy hamisítvány. Ugyanez vonatkozik az időnként felbukkanó homályos fénykép- és filmfelvételekre is.

Több kutató fantáziáját azonban annyira megmozgatja a lehetőség, hogy fölfedezhet egy ilyen élőlényt, hogy nem törődik a racionálisnak tűnő ellenvéleményekkel. Ilyenek azok a kínai kutatók is, akik expedíciót akarnak indítani a kínai jeti, a jeren felkutatására. Az évek során több mint 400 ember állította, hogy látta a félig ember, félig majom jerent Hubei tartomány távoli, hegyvidéki területein, írja a Xinhua állami hírügynökség. A szemtanúk szerint a lény felegyenesedve jár, több mint 2 méter magas, és testét szürke, vöröses vagy fekete bozont fedi.

A jeren rekonstrukciója egy múzeumban

Az 1970-es és 1980-as években a jeren keresésére indított expedíciók összes eredménye némi bizonytalan szőrmaradvány, ürülék, egy feltételezett lábnyom és a jeren állítólagos alvóhelyének megtalálása volt, de egyetlen perdöntő bizonyítékot sem tudtak felmutatni a létezésére. Most a Hubei Vadember Kutató Egyesület toboroz önkénteseket a világ minden tájáról, hogy csatlakozzanak egy újabb jerenkutató expedícióhoz.

Mindenre elszánt csapattagokat keresnek, mondja Luo Baosheng, az egyesület alelnöke, mert a jövőben kemény munka vár rájuk. Úgy tűnik azonban, hogy pillanatnyilag a legkeményebb feladat az expedíció mintegy 1,5 millió dollárra tervezett költségeinek előteremtése, egyelőre ugyanis nem tolonganak a vállalkozást támogató pénzes szponzorok.

Mit mondanak a szemtanúk a majomemberekről?

Jeti: a legtöbb beszámoló a jetiről gyűlt össze. Neve a tibeti yeh-teh-ből származik; ennek jelentése (zavaró módon) "kicsi, emberszerű állat". Ennek ellenére - lábnyoma alapján - magassága elérheti a 2 métert. Szőrzetét általában fehér vagy barna színűnek írják le. A jetiről az első nyugati beszámoló 1832-ből, B. H. Hodson nepáli brit üzletembertől származik, aki azt állította, hogy szolgáit megtámadta egy hatalmas, majomszerű állat. A kísérők állítólag sötét szőrcsomókat és nagy lábnyomokat is találtak a helyszínen. Ettől kezdve egyre több szemtanú állította, hogy látott jetit a Himalájában. Még a híres hegymászó, Reinhold Messner is csatlakozott a sorhoz: állítólag ő 1986-ban közvetlen közelről látott egy fa mögé elbújó jetit. Döntő bizonyíték azonban a jeti létezéséről a mai napig nincsen.

Bigfoot (nagylábú), illetve sasquatch: az észak-amerikai néphagyományban szereplő nagylábú állítólag az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni vidékén, az észak-nyugati részeken elterülő távoli erdőségeket lakja. Sokan úgy gondolják, hogy a jeti és az ausztráliai yowie közeli rokona. Leírása is hasonló a jetiéhez, csak a bigfoot szőrzetét mindig sötét színűnek látták. A tudományos körök nem hisznek a létezésében, és a kutatók meg vannak győződve arról, hogy a nagylábú legendája a folklór és a csalások vagy akár jóhiszemű tévedések keveredéséből alakult ki.

Yowie: ez az ausztrál majomember kevéssé ismert Európában, noha már az első ausztrál telepesek beszámoltak létezéséről. Az ausztrál őslakosok folklórjában is helyet kapott, ahol rendszerint ördögi lényként említik. Yowie-t főként Új-Dél-Wales és Queensland déli és középső partvidékén láttak. Rex Gilroy helyi természetbúvár szerint a Sidneytől nyugatra fekvő Blue Mountain vidékéről több mint 3200 történelmi megfigyelés származik. 1979-ben egy helyi pár (Leo és Patricia George) kirándult a területen, amikor hirtelen egy megcsonkított kenguru tetemébe botlottak. Állítólag látták a támadót is, amely pillanatra még visszafordult, mielőtt eltűnt volna a bozótban. A pár leírása szerint a lény legalább 3 méter magas, tetőtől talpig szőrős majomszerű állat volt.

Mapinguari vagy isnashi: a leírások szerint ez a magas, fekete szőrzetű emberszabású rendszerint a Rio Araguaia, Mato Grosso do Sul brazíliai állam nagy folyója mentén elterülő dzsungelben bukkan fel. Az elbeszélések szerint 1937 márciusában és áprilisában egy ilyen lény látogathatott el három héten át egy kis mezővárosba, Barra das Garçasba. A farmerek szerint egy emberfeletti erejű élőlény letépte számos marha fejét, és kitépte a nyelvüket. Egyesek állítólag látták is a bestiát, többen pedig emberszerű lábnyomokról és a közeli erdőből hallatszó hatalmas üvöltésekről számoltak be. Néhány természetbúvár szerint a mapinguari a mintegy 30 millió éve kihalt óriáslajhárok máig túlélő leszármazottja. Az a bökkenő sem zavarja őket, hogy az óriáslajhár bizonyítottan növényevő volt.

Az emberhez vezető evolúciós útról számos emberőst ismerünk, amelyek létezését csontok, fogak és életnyomok bizonyítják. Legutóbb kihalt rokonaink a Neander-völgyi ember és a floresi ember, a "hobbit". Előbbi maradványait számos helyen megtalálták, így egykori létezése nem kérdéses. Utóbbit csak néhány éve fedezték fel, ez azonban elszigetelten élt egy indonéziai szigeten (részletesebben lásd az Újabb vita a grapefruitfejűek körül című cikkünkben). Teljesen valószínűtlen, hogy egy világszerte elterjedt élőlényt - mint az állítólagos jeti és rokonai - ne fedeztek volna fel napjainkig.