Nobel-díjak 2010: az őssejtek és az Ősrobbanás is az esélyesek között

Október 4-én megkezdődik a 2010-es Nobel-díjak kihirdetése. A Thomson Reuters hírügynökség idén is megtippelte, hogy kik az esélyesek a tudományos világ legnagyobb kitüntetésére. A tavalyi előrejelzésekből az orvosi-élettani Nobel-díj jött be, idén nyerhetnek az őssejtek és a DNS-chipek, de esélyes az Ősrobbanás és a sötét energia is.

Az október 4-ei héten megtudhatjuk, kiknek ítéli oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2010-es Nobel-díjakat. A Thomson Reuters előrejelzései azon alapulnak, hogy milyen szaklapokban és mennyi cikket közölnek az egyes kutatók (illetve kutatócsoportok), és hogy ezekre a cikkekre hányan hivatkoznak saját cikkeikben. A cég jóslataiból átlagosan legalább egy bejön évente, így történt a tavalyi évben is, a 2009-es orvosi-élettani Nobel-díj esetében.

A Thomson Reuters idén összesen 21 személyt nevezett meg, akik idézettségük alapján most vagy a közeljövőben esélyesek a kémiai, fizikai, orvosi-élettani Nobel-díjra, vagy a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjra. "Szoros összefüggés figyelhető meg a tudományos irodalomban való idézettség és a kortársak általi elismertség között" - mondja David Pendlebury, a Thomson Reuters munkatársa. A cég elemzői nem értékelik az irodalmi Nobelre esélyeseket.

Az idei tippek az orvosi-élettani díjra

Az orvosi-élettani Nobel-díj esetében a hat esélyesnek tartott kutató fele az őssejtekkel kapcsolatos eredményeket ért el. Az utóbbi bő tíz évben az őssejtbiológia virágkorát éli, és az őssejtek lassan a nyugati típusú, bizonyítékokon alapuló gyógyászatba is bekerülnek: jelenleg mintegy negyven olyan klinikai próba zajlik csak az Európai Unióban, amelyekben alkalmazhatóságukat vizsgálják különféle betegségekben. Az őssejtek felfedezése azonban jóval korábban történt: a kanadai Ernest A. McCulloch és James E. Till (mindketten Ontario Cancer Institute, Toronto) az 1950-es évek végén, 60-as évek elején végezte el azokat az kísérleteket, amelyekkel sikerült bizonyítaniuk önmegújulásra képes sejtek jelenlétét egerekben. A harmadik esélyesnek tartott kutató eredménye viszont egészen friss: Shinya Yamanaka (Kyoto University, Japán) az úgynevezett indukált pluripotens őssejtekkel kapcsolatos eredményeiért kaphat díjat. Mint arról rovatunkban is többször olvashattak, ezek a sejtek tulajdonképpen olyan embrionális őssejtek, amelyeket nem embriókból hoztak létre (kifejlesztésük kényszerű válasz volt Bush őssejtkutatásokkal kapcsolatos tiltó rendeletére, de mára izgalmas, önálló kutatási terület nőtt ki belőle).

Az idei évben az esélyesek között számolnak az anyagcsere, az étvágy és a testsúly szabályozásában kiemelkedő szerepet játszó leptin felfedezőivel is. Douglas L. Coleman (Jackson Laboratory, Bar Harbor) és Jeffrey M. Friedman (többek között Laboratory of Molecular Genetics, Rockefeller University) 1994-ben fedezték fel ezt az emberi test energiaháztartásának működésében kulcsfontosságú hormont. A leptin felfedezése egy egészen új szabályozási rendszert tárt fel, amely a szervezet működésének jobb megértése mellett új módszerek kifejlesztéséhez vezethet például a cukorbetegség vagy a kóros elhízás kezelésében. Coleman - aki 2009-ben már elnyerte a kelet Nobelének is nevezett Shaw-díjat - eredményei szerint a leptin hormon szintje különbözik a sovány és elhízott egyénekben.

A Thomson Reuters szerint a hatodik esélyes Ralph M. Steinman (Rockefeller University, New York), aki az immunválasz szabályozásában kulcsszerepet játszó úgynevezett dendritikus sejteket fedezte fel. A fehérvérsejteknek mindössze ezredrészét kitevő dendritikus sejtek az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal. A vöröscsontvelőben fejlődnek, majd szétrajzanak a szövetekbe, ahol folyamatos őrjáratot végeznek. Egy kórokozóval vagy tumorsejttel való találkozáskor a betolakodókat megtámadják, és az ezeken lévő idegen molekulák (antigének) jellemző részleteit más immunsejteknek bemutatják, további védekezési folyamatokat indítva el. Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik ilyen antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden más típusnál hatékonyabban végzik ezt a munkát. Az utóbbi években ezért rákellenes vakcinákat fejlesztenek a dendritikus sejtek felhasználásával.

A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjakat október 4-én (hétfőn), magyar idő szerint legkorábban 11.30-kor jelentik be. Az eseményt a Nobel-díjak hivatalos honlapján élőben is közvítetik.

Az idei tippek a fizikai Nobel-díjra

A fizikai Nobel-díjakra hét kutatót tippel a Thomson Reuters. Közülük hárman a Világegyetem korával és nagyléptékű szerkezetével kapcsolatos eredményeikért kaphatják meg a díjat. Ezeket az eredményeket a 2001-től üzemelő Wilkinson Microwave Anisotropy Probe-űrszonda (WMAP) adataira alapozták. A WMAP a Világegyetem mikrohullámú sugárzását méri, és minden korábbinál részletesebb, 0,2 fok felbontású térképet készített a teljes égboltról. Mérése alapján sikerült nagy pontossággal megállapítani, hogy az Univerzum 13,73 milliárd éves. Kimutatták továbbá, hogy a Világegyetem 4,6%-át teszi ki a "normális", azaz hétköznapi életből ismert anyag, a láthatatlan tömeg arányára 23,3%, a láthatatlan energia pedig 72,1% körüli. A három jelölt: Charles L. Bennett (Johns Hopkins University, Baltimore), Lyman A. Page és David N. Spergel (midketten (Princeton University).

Ugyancsak hárman részesülhetnek fizikai Nobel-díjban egy másik, csillagászati-kozmológiai eredményért. 1998-ban távoli, úgynevezett Ia-típusú szupernóva-robbanások segítségével kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul. A kezdeti pillanatot jelentő Nagy Bumm (Ősrobbanás) után hosszú ideig lassuló volt a tágulás, de később (becslések alapján 5-6 milliárd évvel ezelőtt) gyorsulóba váltott, mert valamilyen ismeretlen hatás túllépte az anyag önmagára kifejtett gravitációs vonzásától bekövetkező lassulás mértékét. Utóbbi hatás mibenléte egyelőre nem ismert, egyes feltételezések alapján a láthatatlan energiával kapcsolatos. A jelöltek: Saul Perlmutter (University of California Berkeley), Adam G. Riess (Johns Hopkins University, Baltimore) és Brian P. Schmidt (Australian National University).

Az előrejelzés szerint fizikai Nobelt érhetnek még Thomas W. Ebbesen (Institute of Science and Supramolecular Engineering, Strasbourg) kutatási eredményei. A norvég fizikai kémikus felfedezte, hogy az eddig elfogadott optikai elméletekkel ellentétben a fény a hullámhosszánál kisebb lyukakon is átvezethető. Kísérletei során a vékony aranyrétegbe fúrt lyukakon keresztül több fény jutott át a fólia túlsó oldalára, mint a lyukak összterületére eső fény. A jelenség magyarázata az, hogy a fény felületi plazmonok közvetítésével lépett a másik oldalra. A fémek felületén levő vezetési elektronok fénnyel rezgésbe hozhatók, ennek a rezgésnek a kvantumai a plazmonok, melyek a lyukvezetéshez hasonlóan nanométeres vékonyságú huzalon is terjedhetnek. Az új felfedezés az elektronikus csipek, azok elemeit összekötő huzalok tervezésénél is hasznosítható.

A 2010-es fizikai Nobel-díjakat október 5-én (kedden), magyar idő szerint legkorábban 11.45-kor jelentik be.

Az idei tippek a kémiai Nobel-díjra

Az előrejelzés szerint a kémiai Nobel-díj egyik idei esélyes Patrick O. Brown (Stanford University School of Medicine), a DNS-chipek fejlesztésében és alkalmazásában elért eredményeiért. A DNS-chipek bevezetése a biológiába ahhoz az ugráshoz mérhető, amit a félvezetők és tranzisztorok elterjedése jelentett az elektronikában. Használatuk több nagyságrenddel (ezerszeresére-tízezerszeresére) emelte az egyidejűleg kimutatható génszakaszok számát. Például több ezer fertőzés diagnosztikája lehetséges akár egy csepp vérnek megfelelő mintából. A módszer hatalmas előnye, hogy a génmintázat számítógépesen rögzíthető, tárolható és összehasonlítható más mintákkal. A DNS- (és RNS-) chipek kifejlesztése a genomika egyik alapillére.

Egy másik jelölt Stephen J. Lippard, a Massachusets Institute of Technology (MIT) kémiaprofesszora, aki a bioszervetlen kémiában ért el áttörő sikereket. Munkája során szervetlen kémiai módszereket használ biológiai problémák megoldására, eredményei segítségével például tökéletesíthetők a platinaalapú rákgyógyszerek, melyeket már ma is széles körben alkalmaznak terápiás célokra. Az általa főként tanulmányozott ciszplatin nevű anyag képes ráksejtek DNS-ét megbontani, így a beteg sejtek osztódását gátolni. Lippard kutatásai fontos lépést jelentenek a folyamat megértésében, és hozzásegíthetnek hatékonyabb és pontosabb platinaalapú rákellenes készítmények kifejlesztéséhez.

A fémorganikus vegyületek (metal organic frameworks, MOF) molekulahálóiban közvetlen fém-szén kötések és nanoüregek vannak. Ezekkel kapcsolatban két, az Egyesült Államokban kutató tudós ért el jelentős eredményeket. Susumu Kitagawa japán kémikus (Kyoto University), és Omar M. Yaghi jordániai származású amerikai kémikus (University of California Los Angeles) munkájának köszönhetően jelenleg ezek az anyagok hidrogén és a metán tárolására, az üvegházhatást okozó gázok - például szén-dioxid elkülönítésére, egyéb gázok tisztítására és elválasztására használatosak.

A 2010-es kémiai Nobel-díjakat október 6-án (szerdán), magyar idő szerint legkorábban 11.45-kor jelentik be.

Impakt faktor

A Thomson Reuters Nobel-díjakra vonatkozó előrejelzései az egyik legnagyobb publikációs adatbázisban (Institute of Science Information Web of Knowledge) szereplő hivatkozásokon és a legrangosabb, vagyis a magas impakt faktorú folyóiratokban megjelent cikkek számán alapulnak.

A tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján megalkotott mutatószám, bevezetése Eugene Garfield, az Institute of Science Information (ISI) alapítójának nevéhez fűződik. Az aktuális impakt faktorokat az évenként kiadott Journal Citation Reports tartalmazza. A kutatók igyekeznek publikációikat minél magasabb faktorszámú folyóiratban megjelentetni, remélve, hogy minél többen fognak rájuk hivatkozni. A legmagasabb impakt faktorral rendelkező folyóiratok közé tartozik a Nature, a Science és a New England Journal of Medicine. Az ISI és a Journal Citation Reports is a Thomson Reuters birodalom része.

A közgazdasági Nobel-díjjal kapcsolatos előrejelzések az Üzleti Negyedben jelennek meg a hét elején.