A Harvard Egyetem két kutatója, Matthew A. Killingsworth és Daniel T. Gilbert arra volt kíváncsi, hogy miként befolyásolja a nappali álmodozás az emberek boldogságérzetét. A Science-ben megjelent cikk adatait egy saját fejlesztésű iPhone alkalmazás használatával gyűjtötték: a két pszichológus 2250 résztvevőt kért meg arra, hogy véletlenszerű időközönként válaszoljanak a program által nekik feltett kérdésekre.
Az alanyoknak be kellett jelölniük, hogy mit csinálnak éppen, mennyire érzik boldognak magukat, és arra gondolnak-e, amivel éppen foglalkoznak, vagy gondolatban éppen valahol máshol járnak. A harmadik válasznál azt is meg kellett adni, hogy az éppen végzett tevékenység, illetve a nappali álmodozás tárgya kellemes, semleges vagy éppen kellemetlen-e.
A résztvevők 22 féle aktivitás - például séta, evés, vásárlás, tévénézés - közül választhattak. A szerelmeskedést szintén be lehetett jelölni. A válaszok alapján az alanyok az ébren töltött idő átlagosan felében (46,9%-ában) nem arra gondoltak, amit éppen csináltak. Az emberek az összes aktivitás idejének legalább 30%-ában nem ott voltak lélekben, ahol fizikailag, és ez csak egyetlen cselekvésre, a szerelmeskedésre nem volt érvényes - írja a ScienceDaily beszámolója.
Mi tesz boldoggá? Az alkalmazást bárki letöltheti a http://www.trackyourhappiness.org/ oldaláról
A kutatók az adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egy személy boldogság- vagy boldogtalanságérzetét az esetek mindössze 4,6%-ában lehetett összefüggésbe hozni azzal, hogy éppen mit csinált. Ugyanez az érték 10,8%-osnak adódott akkor, amikor valaki éppen elkalandozott, ez tehát erősebb hatást gyakorolt a boldogságérzetre, mint egy éppen végzett cselekvés. Az elkalandozás azonban az elemzés szerint kicsit sem tette boldogabbá az embereket, sőt gyakran éppen ez váltotta ki a boldogtalanság érzetét.
"Gondolataink elkalandozása teljesen általános jelenség, ez azonban sajnos nem a boldogság, hanem éppen a boldogtalanság forrása. 250 000 válasz elemzése az emberek gondolatairól, érzéseiről és cselekedeteiről alátámasztotta azt, amit sok filozófiai és vallásos irányzat is állít. Ami boldoggá tehet minket, az az, ha a jelenben, az itt és mostban vagyunk" - írják a szerzők. Azért a kognitív képességünkért tehát, hogy gondolatban képesek vagyunk máshol járni, néha sajnos érzelmi árat kell fizetnünk.