"Nem lett volna szabad megjelentetni a cikket!" - olvasható a NASA arzént is használó életformáról szóló bejelentésének kommentárjában a slate.com holnapon. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a felfedezés mérföldkő lehet a földi élet megismerésében, ha helyesek a benne foglalt állítások. Többen azonban nem értenek egyet a tartalmával. A slate.com ellenérveiről a Wired is beszámolt.
Rosie Redfield (University of British Columbia) mikrobiológus professzor a cikkben leírja, hogy sok kollégája igen szkeptikus az eredményekkel, pontosabban az azokat alátámasztó adatokkal kapcsolatban. A felsorolt bizonyítékok ugyanis többek szerint nem elegendőek az állítások igazolásához, sokkal erősebb érvek és mérések lennének szükségesek a bejelentés alátámasztásához.
A kérdéses GFAJ-1 jelű baktériumtörzs létezését senki nem vonja kétségbe. Több szakember szerint a kutatók a DNS-vizsgálatnál nem követték az ekkor szükséges lépéseket, és nem tudták kielégítően igazolni, hogy az arzén nemcsak hozzátapadt a DNS-hez, hanem be is épült. Emellett elképzelhető, hogy a vizsgált baktériumok kis mennyiségben foszfátokhoz jutottak akkor is, amikor attól el akarták szigetelni őket - és a kis mennyiség segítségével folytatták életfolyamaikat. Eközben a magas arzénkoncentrációt inkább passzívan eltűrték, mint felhasználták az anyagot.
Egyesek párhuzamot vélnek felfedezni a mostani és a NASA 1996-os bejelentése között, amikor az ALH 84001 jelű meteoritban találtak olyan alakzatokat, amelyek együttes jelenléte ősi élettevékenységgel is magyarázható. A jelenlegi helyzet azonban annyiban különbözik, hogy kísérletekkel hamarosan eldönthető, mi a bejelentés mögötti valóság.