"Meglepő és lenyűgöző volt, hogy ilyen sok, drámai mértékben aktív, de korábban ismeretlen ősi galaxist találtunk" - mondta Isaac Roseboom (University of Sussex), a most publikált eredményeket elérő kutatóprogram egyik munkatársa. Az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly felbocsátott Herschel-űrtávcsöve segítségével olyan távoli galaxisokat vizsgáltak a szakemberek, amelyek halványak az optikai, de feltűnőek az infravörös hullámhosszakon.
Az objektumok az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben mutatkoztak, közülük az űrtávcső SPIRE-detektora által közel 70 ilyen galaxis sugárzását rögzítették. Most azonosították elsőként ezeket az objektumokat, amelyek anyaga forróbb volt a korábban ismert, hasonló csillagvárosokénál. A jelenség hátterében igen gyors ütemben keletkezett új égitestek állnak. Ezek a születő és fiatal csillagok intenzív sugárzásukkal felforrósították, és további sugárzás kibocsátására késztették a közelükben lévő csillagközi anyagot.
A megfigyelés alapján úgy fest, hogy 11 milliárd évvel ezelőtt volt a legintenzívebb a csillagkeletkezés a Világegyetemben. A jelenségért feltehetőleg az akkoriban gyakori galaxisok közötti ütközések felelnek, amelyek révén a csillagközi anyag gyakran összenyomódott.
Fantáziarajz egy extrém intenzív csillagkeletkezést produkáló galaxis sugárzásáról (NASA/CXC/M.Weiss)
A következő időszakban folytatott vizsgálatok révén azt szeretnék állapítani a kutatók, hogy más égterületeken is azonosítható-e ez a 11 milliárd évvel ezelőtti intenzív időszak, valamint azt is fontos lenne kideríteni, hogy a későbbiekben miként fejlődtek az ilyen galaxisok.
Animáció a Herschel-űrtávcső működéséről (ESA)
Magyar részvétel
A Herschel-űrtávcső programjában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Infravörös Csillagászati Csoportja is részt vesz a MŰI és az ESA PECS programjának támogatásával. A 2007-ig tartó előkészítő fázisban az űrteleszkóp Herschel Konfúziós Zaj Modelljét fejlesztették a szakemberek, amely csökkenti az égi háttér által létrehozott bizonytalanságot a mérésekben.
A munka során beépítették az észlelők által használandó HSPOT nevű alkalmazást a megfigyeléseket tervező programcsomagba. Tesztelték továbbá a PACS műszert, a Herschel infravörös képalkotó fotométerének és spektrográfjának földi példányát. Elsősorban azt vizsgálták, milyen hatással vannak a hőmérsékletváltozások a detektor szolgáltatta adatokra és azok pontosságára.