Bruce Willisnek igaza volt: jó az atombomba kisbolygó ellen

A kilométeresnél kisebb veszélyes kisbolygók ellen mégis hatásos lehet egy atombomba felrobbantása a felszínükön. Egy új szimuláció alapján veszélytelen, apró töredékekre esne szét az égitest. Ez az utolsó esély a védekezésre, ha már csak néhány hét lenne hátra a találkozóig.

Újabb eredmények szerint nem csak a filmeken lehetne atombombával elintézni egy veszélyes kisbolygót. Mint arról korábban beszámoltunk, számítógépes szimulációk alapján egy a Földünket becsapódással fenyegető kisbolygó szétrobbantásakor keletkező törmelékfelhő jelentős része elkerülné bolygónkat. Egy most közölt újabb számítás alapján pedig a kisebb aszteroidákat veszélytelenül apró töredékekre is szét lehetne robbantani.

Bob Weaver (Los Alamos National Laboratory, New Mexico) és kollégáinak számítógépes szimulációi a korábbi modelleknél tovább mentek a kisbolygó belső szerkezetének pontos leírásában. Munkájukban egy 500 méteres, tehát a japán Hayabusa-űrszonda által meglátogatott Itokawa kisbolygó esetét elemezték.

Az égitestnél a megfigyeléseknek megfelelően 25%-os belső porozitást feltételeztek. Ilyen szerkezet esetén robbantottak képzeletben egy 500 kilotonna erejű bombát a felszínén. Ez az érték a Nagaszakira ledobott bomba energiájának körülbelül 20-30-szorosa. A szimuláció alapján az égitest veszélytelenül kis darabokra robbanna szét, amelyek végleg eltávolodnak egymástól - a töredékek tehát nem állnak össze ismét egy veszélyes objektummá.

Korábban az volt az elterjedt vélemény, hogy veszélyes lenne egy kisbolygót szétrobbantani, mivel a művelet eredménye pontosan nem jelezhető előre. Veszélyesen nagy töredékek is keletkezhetnek, amelyek további gondot jelentenének. A fenti szakemberek számításai rámutattak, hogy egy viszonylag kisméretű és likacsos belső szerkezetű égitestnél ez a módszer elég hatékony lehet.

Ugyanakkor ez csak egy elméleti számítás, a kisbolygók belső szerkezetét még nem ismerjük annyira, hogy egy ilyen robbantás kimenetelét olyan pontosan sikerüljön előre jelezni, mint a fenti számításnál. A drasztikus módszer csak elméletileg hatásos, azonban olyan esetben, amikor már csak néhány hét van a becsapódásig, és egyéb módszerekkel már nem lehet eltéríteni az égitestet a Földet veszélyeztető pályáról - talán működne az ilyen drasztikus robbantás. Megvalósítása ugyanakkor legalább annyi politikai, mint technikai nehézséget okozna.

A tökéletes kvarkfolyadék

Az atomoktól a csillagokig című előadássorozat az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetében zajlik és középiskolásoknak szól. A sorozat következő része december 16-án csütörtökön 17 órakor kezdődik, amelyet Csanád Máté tart A tökéletes kvarkfolyadék címmel.

Az amerikai RHIC gyorsítóban 2000 óta zajlanak nagyenergiás atommag-ütközések. A RHIC ütközéseiben létrejövő körülmények hasonlatosak a Világegyetem születése utáni első mikromásodpercekben uralkodókhoz. A kísérletek nyomán sok kierült az anyag viselkedéséről különlegesen magas hőmérsékleten és nyomáson. Az egyik, igen nagy meglepetést okozó felfedezés szerint a kvarkokból és gluonokból álló anyag ilyen extrém körülmények között tökéletes folyadékként viselkedik. Az előadásban az ezzel kapcsolatos felfedezéseket és a jövőbeni mérésekre vonatkozó várakozásokat ismertetik.

Az előadás az interneten a Galileowebcast révén léővben is követhető.