Következik a Mindentudás Egyetemén: Mit csinál az agy alvás közben?

Életünk egyharmadát alvással töltjük, mégsem ismerjük az alvás valódi értelmét. Akik kíváncsiak az alváskutatás legújabb eredményeire, látogassanak el január 28-án a Mindentudás Egyeteme 2.0 előadására, amelyet Acsády László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének idegkutatója tart.

Az újabb eredmények szerint az alvás aktív, magas fokon szervezett idegrendszeri tevékenység, amely szoros kapcsolatban van az alvást megelőző ébrenléttel. Az alvás neurobiológiájának megismerése közelebb visz magunk és az agy működésének megismeréséhez.

Az alvásnak több fázisa van, az álmodás túlnyomórészt a REM (rapid eye movement = gyors szemmozgási) fázisban történik. E szakasz jellemzője a gyors szemmozgás mellett a szabálytalan légzés. A REM-fázisban teljesen megváltozik az agy úgynevezett neurohormonális állapota, ami hozzájárul az álmodás sokszor bizarr és markánsan vizuális jellegéhez. A tudatos kontrollért, a logikus, kritikai gondolkodásért felelős agyi területek aktivitása lecsökken, míg más nagyagykérgi területek aktivitása (például az érzelmi funkciókért felelős területek működése) kifejezetten fokozódik.

Rendszerint az alvás ezen fázisában zajlanak azok az álmok, amelyekre néha utólag is emlékszünk. Az REM-alvás a teljes alvásidő körülbelül 20-25 százalékát teszi ki, az azonban még mindig nem ismert pontosan, hogy mi a gyors szemmozgások valódi funkciója. Azt már tudjuk, hogy álom közben is oda próbálunk nézni, ahol valami fontos történik.

Egy közelmúltban elvégzett vizsgálatban olyan emberek vettek részt, akik REM-alvászavarban szenvednek, és mindent "eljátszanak" álmukban: rúgnak, sikoltanak, kapálóznak, másznak, néha még ugranak is, így kívülről is megfigyelhető, hogy mi történt velük az álomban. A kutatók megállapították, hogy az álmodók szeme az esetek 90%-ában azt követte, amit álmukban is jól kivehetően csináltak. Például volt olyan, aki menekült: nála látható volt, ahogyan hátra-hátranézve próbálja felmérni, hogy nem érték-e még utol üldözői. Normális esetben egyébként az agyunk védelmi célból blokkolja a testmozgást alvás közben.

Egy átlagos éjszaka alatt az alvási ciklus általában öt-hat alkalommal jut el az álmodási fázisba, így nyolc óra alvás során körülbelül hat órát töltünk álmodás nélkül, két órát pedig az álomlátásos alvás állapotában. Hajnalban gyakrabban vagyunk álmodási szakaszban, mint az éjszaka korábbi részében. Az utolsó álomlátásos fázist követően aztán a ciklus nem tér vissza a lassú hullámú alvás fázisába, hanem a tudat éber állapotba kerül, felébredünk.

Egyet biztosan tudnak a kutatók: az álomlátásos alvás létfontosságú. Amikor ugyanis kísérleti személyeket 5-6 napon át akadályoztak abban, hogy végigálmodják álmaikat, idegesek, depressziósak lettek, sőt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek. Ennél sokkal hosszabb ideig tartó, 15-20 napos álomlátásos alvásmegvonást alkalmazó állatkísérletek patkányok és macskák teljes kimerüléséhez és elpusztulásához vezettek.

Akik kíváncsiak az alváskutatás legújabb eredményeire, azok látogassanak el január 28-án a Mindentudás Egyeteme 2.0 legközelebbi előadására, amelyet Acsády László (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) idegkutató tart "Álmában csönget..."? - Az agy működése alvás közben címmel a Semmelweis Egyetemen. Az előadáson a részvétel ingyenes, de a nagy érdeklődésre való tekintettel előzetes regisztráció szükséges Mindentudás Egyeteme 2.0 honlapján.