Egyik kontinenstől a másikig úsznak a kérgesteknősök

Műholdas nyomkövetéssel sikerült brit kutatóknak meghatározni a kérgesteknősök több ezer kilométeres vándorlási útvonalát. Egyes állatok az afrikai tojásrakó helyekről egyenesen Dél-Amerikáig úsznak el táplálkozni.

Az Exeteri Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Központjának kutatói műholdas nyomkövetéssel határozták meg a 2 méter hosszúságú és majdnem 700 kilogramm tömegű hatalmas kérgesteknős (Dermochelys coriacea) atlanti-óceáni vándorútját. A hatalmas hüllők egyik legnagyobb szaporodóhelye a közép-afrikai Gabon tengerpartján található. A tojásokat lerakó nőstények innen térnek vissza táplálkozóhelyeikre a déli Atlanti-óceánon át.

A kutatók öt éven át követtek nyomon 25, műholdas jeladóval felszerelt nőstény teknőst. Kutatásuk eredményeit a Proceedings of the Royal Society B szakfolyóirat legújabb számában tették közzé.

A 25 állat megfigyeléséből három vándorlási útvonal rajzolódott ki. A leghosszabb, 7563 kilométeres út Afrikából egyenesen Dél-Amerikába vezet a déli Atlanti-óceánon át, de a másik két útvonal is több ezer kilométeres. A teknősök egyik csoportja Afrika partjai mentén vándorol dél felé, míg a másik délnyugati irányba úszik az Atlanti-óceán közepe felé, a táplálékban gazdag vizekre. 2-5 évig maradnak ezeken a területeken, majd újra visszatérnek Gabonba szaporodni.

A kérgesteknős három vándorlási útvonala a déli Atlanti-óceánon

A kérgesteknős fokozottan veszélyeztetett állat, ezért nagyon fontosak a Matthew Witt által vezetett kutatások. A faj csendes-óceáni populációja szinte teljesen kihalt: az 1982-es 70 000 egyedet számláló állomány 1999-re alig 250 példányra csökkent. Ennek pontos oka nem ismert, de biztos, hogy hozzájárult a tojásgyűjtés és a halászat is.

Noha az atlanti-óceáni állomány nagyobb volt, a fészkelőhelyeknél évente megfigyelhető létszámbeli eltérések miatt nem egyértelmű, hogy csökken-e a populáció. A természetvédők ezért most igyekeznek megtenni a szükséges intézkedéseket, nehogy megismétlődjék a csendes-óceáni drasztikus csökkenés.

Vándorútra induló kérgesteknős

A vizsgálatban részt vevő Brendan Godley szerint az új kutatás létfontosságú lehet a természetvédelmi stratégia kidolgozásához. A meghatározott három útvonal mindegyike olyan területeken halad át, ahol élénk halászati tevékenység folyik, ami nagy veszélyt jelent az atlanti-óceáni populációra. Az útvonalak megismerése azonban abban is segített, hogy kiderüljön, melyik az a tizenegy nemzet, amelyet mindenképpen be kell vonni a természetvédelmi tevékenységbe, valamint az is kiderült, mely országok hosszú távú halászhajóflottái keresztezik a teknősök vándorútját.

A teknősök védelmét nehezíti, hogy életük nagy részét a nyílt óceánon töltik, de a mostani és a további kutatások reményt adnak arra, hogy sikerül megóvni a jövő számára is ezeket a fantasztikus élőlényeket.