Egereknél korábban már sikerült bizonyítékot találni rá, hogy a hím állatok könnyei - egy fehérjének köszönhetően - a nőstények könnyebb elcsábítását is szolgálják. Embereknél azonban még sosem mutattak ki hasonlót, így eddig azt feltételezték, hogy a könnyeknek nálunk nincs az egerekéhez hasonló funkciójuk.
Az embereknél egyébként is vitatják az úgynevezett feromonok létezését (ezek olyan kémiai anyagok, amelyek egy bizonyos viselkedésformát váltanak ki a másikból), bár az izzadságról például ismert, hogy számos, csak ránk jellemző információt közvetít rólunk mások felé. Ilyen többek között az egészségi és érzelmi állapotunk (részletesebben lásd korábbi cikkünket: Hogyan kerülhetjük el, hogy büdösek legyünk?).
Egy amerikai kutatócsoport most mégis igazolta, hogy a kémiai úton történő kommunikációban a könnyeinknek is lehet szerepük. A vizsgálathoz olyan nőket választottak ki, akik egyébként is hajlamosak rá, hogy sírjanak például a szomorú filmeken. A nőknek egy szívszorító filmjelenetet játszottak le (amelyben meghal egy kisfiú apja, a filmrészlet itt látható), majd a nők egy ampullába gyűjtötték a könnyeiket. A kutatók egy másik alkalommal sóoldatot csepegtettek a nők arcára, amelyet szintén összegyűjtöttek.
A vizsgálatban 24 férfi is részt vett, akik vagy a sóoldatot, vagy a nők könnyeit szagolták meg, de azt nem tudták, hogy melyik ampullában mi van. A férfiaknak ezután szomorkás női arcokat mutattak, és megnézték, hogy melyik asszonyt mennyire találják vonzónak (a fotók emellett enyhén erotikusak is voltak). Azok a férfiak, akik a könnyeket szagolták meg, kevésbé találták vonzónak a nőket, mint a kontrollcsoport. Az viszont furcsa módon nem változott, hogy melyik arcot mennyire ítélik meg szomorúnak: az összes fénykép ugyanakkora együttérzést váltott ki a férfiakból.
A kísérletet 50 másik férfival is megismételték: most a férfiak maguk számoltak be szexuális izgalmi állapotukról, emellett a nyáluk tesztoszteronszintjét is megmérték. Az izgalmi állapotot a légzésszám és a bőr hőmérsékletének mérésével is meghatározták. Mindhárom változó - tesztoszteronszint, légzésszám és bőrhőmérséklet - csökkent azoknál a férfiaknál, akik a könnyeket szagolták meg, ezenkívül saját maguk is alacsonyabb izgalmi állapotról számoltak be, mint a sóoldatos csoport.
Az agy szaglóközpontjainak aktivitása sóoldat és könnyek esetén (a hidegebb színek a könnyek, a meleg színek a sóoldat miatt bekövetkezett aktivitásnövekedést mutatják). A szaglóközpontok működése mellett a szexuális izgalommal összefüggő agyterületek működését is megvizsgálták
Végül, 16 férfinál agyi képalkotó eljárással is megnézték, hogy miként változnak a szexuális izgalmi állapotért felelős agyterületek aktivitásai (például a hipotalamuszé). Most ismét az előzőekkel megegyező eredmények adódtak: azoknál a férfiaknál, akiknek a könnyeket tartalmazó ampullát adták, csökkent agyi aktivitás volt látható a felvételeken - írja a Science hírportálja.
"A kísérleti módszertan mindennek megfelelt, így valóban feltételezhető, hogy a nők könnye a kémiai kommunikációban is szerepet játszik. Az viszont furcsa, hogy míg a könnyek az egereknél serkentik a szexuális aktivitást, addig most ezzel ellenkező eredmény adódott. Az is meglepő, hogy a férfiak együttérzőképességére egyáltalán nem hatottak a női könnyek, csak a szexuális izgalmi állapotukra" - mondta Ad Vingerhoets, a Tilburg Egyetem érzelmekkel foglalkozó kutatója.
Nem tisztázott az sem, hogy pontosan milyen vegyület váltotta ki ezt a hatást a férfiakból, így a jövőben tovább kell majd foglalkozni a női könnyekkel. Sőt, az is lehet, hogy a sima könnyezés (amikor nem a szomorúság miatt sír valaki) nem váltana ki ilyen hatást - a mostani kutatásban ezt sem vizsgálták, így még az is kiderülhet, hogy kémiailag nem minden női könny egyforma.