Hol keressük a földönkívülieket?

Fekete lyukak környékéről keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerről nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetően új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülő könyve kapcsán.

Fél évszázada kezdődött a Földön kívüli intelligenciák keresése: 50 éve irányították Frank Drake vezetésével az első rádiótávcsövet egy közeli csillag felé, hogy az annak feltételezett bolygójáról érkező értelmes jelekre vadásszanak. A brit Green Bank Rádiócsillagászati Obszervatóriumban indult OZMA-program óta sokat változott a világ. Kiderült, hogy a bolygók, a víz, a szerves anyag és talán maga az élet sem ritka a Világegyetemben.

Idén több nemzetközi fórumon, többek között a brit Royal Society szervezésében éles vita folyt a SETI-kutatások stratégiájáról (Search for Extraterrestrial Intelligence). Bár az idegenek nyomaira eddig nem bukkantak rá a szakemberek, sok változás történt, illetve történik a kutatásokban ma is. Az új tendenciákról és trendekről kérdeztük Almár Iván űrkutató-csillagászt, mint a Royal Society konferencia egyik előadóját, aki az idén tavasszal Kozmikus társkereső címmel megjelenő könyve kapcsán is ezen a témakörön dolgozik. Aktuális információ, hogy január 10-én jelent meg Almár Iván és Margaret S. Race közös cikke a London-skáláról a Philosophical Transactions of the Royal Society A folyóiratban, amely itt szabadon, teljes terjedelmében elérhető.

[origo]: Az elmúlt évtizedekben hasonló módszerrel és hasonló célpontokat vizsgáltak, mint a kutatás megindulásakor, lassan fél évszázaddal ezelőtt. Van-e változás ebben napjainkban?
A.I.: Az elmúlt 50 évben elsősorban a Naphoz hasonló csillagok környezetéből, a hidrogén 21 centiméteres hullámhosszához közeli, szűk frekvenciatartományokban mutatkozó és kifejezetten "nekünk szánt", tehát a kapcsolatfelvételt célzó jeleket kerestünk. Ugyanakkor nem is tudhatjuk, hogy milyen jellegű üzeneteket küldhetnek és valóban nekünk szánják-e azokat. Érdemes lenne szélesebb körben gondolkodni, és általában nem természetes eredetű jeleket, illetve nyomokat keresni.

Újabb elgondolás, hogy ha ők sugároznak is célzottan a világűrbe jeleket, azt talán nem egy-egy irányba, inkább egy hatalmas kör mentén végigsöpörve egy világítótoronyhoz hasonlóan teszik. Az ilyen forrás alkalmi felvillanásokként lenne megfigyelhető a Földről. Továbbá ha egy intelligencia fejlett, nem feltétlen kötődik erősen bolygójához, olyan szokatlan, de energiadús környezeteket is kereshet, mint például a fekete lyukak. Ott talán a technika jelenléte lenne kimutatható - a természetből hiányzó jelenségek révén.

Új program, értelmes jelek optikai jelek keresése a Lick Obszervatórium távcsövével (SETI Institute)

Mi az oka az eddigi sikertelenségnek?
Az eddigi keresés nem járt eredménnyel, aminek több oka is lehet. Talán maga a keresés nem zajlott elég tartósan és folyamatosan eddig, de az is elképzelhető, hogy a stratégiával is baj van. Fontos kérdésként itt az említhető, hogy vajon feltétlenül egy Földünkhöz hasonló bolygót kell-e keresni, méghozzá az úgynevezett lakhatósági zónában, vagy más irányba is érdemes lenne próbálkozni. Kiderült, hogy az élet bolygónkon is változatosabb, a "klasszikus felfogás" szerint extrémnek tekintett viszonyokhoz is képes alkalmazkodni. Elképzelhető, hogy a keresésben is szélesíteni kellene a skálát.

Melyek a fontosabb új módszerek, illetve célpontok, amelyek az elmúlt években kerültek szóba?
Az új ötletek közül, ami már működik, az az optikai SETI. Ennek ötlete sem teljesen friss, először még az 1970-es években a volt Szovjetunióban próbálták ki, de rendszeres megfigyelés csak egy évtizede zajlik az Egyesült Államokban. Ennek keretében igen rövid, nanoszekundumos lézerimpulzusokat keresnek. Ezeken a hullámhosszakon ugyanis sokkal hatékonyabb az információtovábbítás, mint a mikrohullámú tartományban.

Forrás: Wikimedia Commons

Dyson-szférák: Freedman Dyson javasolta elsőként, hogy a technikai civilizációk exponenciálisan növekvő energiaigénye révén kifizetődő lehet, ha a csillaguk által kibocsátott energiának minél nagyobb részét felhasználják. Ezt a csillag köré épített hatalmas burokkal lehetne megoldani, amelynek anyagát egy bolygóból nyerhetik ki - azonban megvalósítása még elméleti szinten sem tisztázott. Több altípusának ötlete merült fel, ezek vagy különálló darabokból tevődnének össze, vagy egy összefüggő, hatalmas és vékony buborékfelületet alkotnának.

Az új ötletek között említhető még az infravörös SETI-kutatás is. Itt a technikai civilizációk tevékenységével kapcsolatban jelentkező hősugárzás, illetve hőveszteség az, amire vadászni lehet. De az ötletek között számos olyan is felmerült, amelyek ma még nem kivitelezhetők. Itt lehet említeni például a neutrínókat, amelyek segítségével talán nem lehetetlen valamiféle kódolt információ továbbítása. Mindezekről és még sok minden másról részletesen írok új könyvemben.

Mely területeken befolyásolják az új asztrobiológiai eredmények a SETI-kutatást?
A legfontosabb kapcsolat, hogy az asztrobiológiai kutatások rámutattak, nem ritkák a Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók. A további kutatások során fokozatosan tisztázódni fog, hogy mi jellemzi a Föld-típusú bolygók előfordulását. Emellett amikor egy új exobolygót találnak, az egyből SETI-kutatási célponttá is válhat. A fokozatosan bővülő ATA rádiótávcső-hálózat például rendszeresen vizsgálja a felfedezett exobolygók csillagainak környezetét, értelmes jelekre vadászva.

Egy exobolygó fantáziarajza

Mit lehet ma elmondani arról, hogy milyen társadalmi hatással lenne egy Földön kívüli intelligencia felfedezése?
Ez egy fontos terület, de kevés konkrétumot lehet még ma mondani. Az általam kidolgozott Rio- és London-skála annak megbecslésében segít, hogy mennyire fontos egy Földön kívüli civilizáció, illetve a Földön kívüli élet nyomainak felfedezésére vonatkozó bejelentés. Úgy gondolom, hogy a Földön kívüli intelligencia megtalálása erősen átalakítaná a világképünket, de nem azonnal. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy nem csak az intelligencia, de a Földön kívüli élet felfedezése is fontos hatással lehet a gondolkodásunkra.

A javpatoriai teleszkóp már küldött üzenetet

Nem mindenki pártolja az aktív üzenetküldést vagy METI-t. Mi erről a véleménye?
Vannak, akik egyféle misszióként gondolják el az aktív üzenetküldést, hogy információt adjunk magunkról a Világegyetemben. Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy ez nem kutatási program. Amíg a Földön kívüli intelligencia keresése része a bennünet körülvevő Világegyetem kutatásának, addig az aktív üzenetküldés más jellegű tevékenység. Felmerül továbbá, hogy nem tudhatjuk, vannak-e esetleg ellenséges szándékú fejlett civilizációk valahol az Univerzumban. Egy ismeretlen szándékú civilizációnak akarjuk a reakcióját kiváltani, amelynek sem létezéséről, sem egyéb jellemzőiről, várható viselkedéséről nem tudunk semmit.

Jobbra a Jevpatioriában felállított 70 méteres rádióteleszkóp látható, amellyel már több alkalommal is küldtek célzott üzenetet feltételezett Földön kívüli intelligenciák számára

A METI további problémája, hogy ezek a projektek általában viszonylag drágák, illetve nehezen lehet úgy folytatni őket, mint például a "serendip" típusú SETI megfigyeléseket, amikor valamilyen csillagászati észlelés eredményeit használják fel célzott ráfordítás nélkül a SETI kutatásban.

* * * * *

Hallgassa meg az arecibói üzenetet!

1974-ben az arecibói rádiótávcsővel célzott üzenetet küldtek az M13 jelű gömbhalmaz irányába. A kódolt üzenetet 3 percen keresztül sugározták a 2380 MHz-es frekvencián. Az adás az alábbiakban meghallgatható, de érteni akkor lehet, ha valaki a kódolt jeleket egy 73x37 pixeles méretű mátrixban grafikusan tünteti fel. Utóbbi kiszínezve az alábbi videó közepén látható függőleges sávként.

Nem túl izgalmas, de így "hangzik" az arecibói rádióüzenet, ha az emberi fül számára is hallhatóvá teszik

Az adás (és a középső fénykép fent) számokat kódoló képekkel kezdődik, majd a földi élet számára fontos kémiai molekulák és a DNS-t alkotó nukleotidok egyes részeinek bemutatásával folytatódik. Az üzenet röviden bemutat egy emberalakot, bolygónk helyét a Naprendszerben, és vázlatot az adás kisugárzásának technikai hátteréről. Az üzenet 25 ezer év múlva éri el a megcélzott gömbhalmaz csillagait, és inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségűnek tekinthető.