A Terra-műhold (NASA) felvétele az ottani nyári napforduló idején örökítette meg az érdekes jelenséget, mely főként a nyári hónapokban jellemző. A szubtrópusok felől áramló melegebb, sósabb víztömegek Patagónia (földrajzi régió Dél-Amerikában, területén Chile és Argentína osztozik) partjainál összefutnak a délről érkező hideg áramlatokkal. Az oxigéndús hideg és a tápanyagban gazdagabb, meleg vizek keveredésével, és az ennek következtében kialakuló örvényeknek (melyek a tengerfenékre süllyedt tápanyagokat is felhozzák), valamint a nyári erős napsütésnek (a fotoszintézis miatt fontos) köszönhetően igen kedvező feltételek alakulnak ki a vízben élő egysejtű növények (fitoplankton) számára.
A felvételen az áramlatok színeit ezek, a tengerek felszíni vizeiben élő, mikroszkopikus növények adják. A közelben tengerbe ömlő Paraná folyó hordaléka is bőséges táplálékot biztosít a planktonikus élőlényeknek.
Az algák tömegprodukciója, melyet vízvirágzásnak neveznek, igen gyakori a part menti vizekben. Az űrfelvételt elemző kutatók úgy vélik, legnagyobb részben úgynevezett kokkolitofórák (a fitoplanktonok csoportjába tartozó algák, melyek világos kalcium-karbonát vázzal rendelkeznek) alkotják az örvénylő sávokat. Ugyanis a sejteket borító kalcitváz (kokkolit lemezek) színezi általában a tengervizet a képen is látható tejfehér-szürkés színűvé.
Érdekesség, hogy az elpusztult sejtek váza egy üledékes kőzet, az írókréta egyik fő alkotórésze.
***
Kell-e természettudományos alapképzettség ahhoz, hogy valaki jó tudományos újságíró legyen? Tudománykommunikációs szak indul az ELTE TTK-n 2011 szeptemberében, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni. Részletek itt olvashatóak!