Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve

Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.

Májusban a Dawn űrszonda eléri első célpontját, a Vesta kisbolygót, és júliusban pályára is áll körülötte. Az 530 kilométeres objektumról eddig készült legrészletesebb felvételek egy olyan hatalmas kráter létére utalnak, amelynek átmérője majdnem eléri a kisbolygóét - ilyen alakzatot még soha nem figyeltek meg közelről. Talán még érdekesebb, hogy ez az égitest az egyetlen a kisbolygók között, amelynek felszínén bazaltlávák vannak (pontosabban a becsapódások által a Vestából kirobbant, hozzá hasonló pályán mozgó törmelékek bazaltos összetételt mutatnak).

Rajz a Dawn űrszondáról, háttérben a valódinál sűrűbbnek ábrázolt kisbolygóövvel (NASA)

A bazaltos vulkánkitörések és az ezeket kiváltó belső folyamatok a Holdon, a Marson és a Földön jól ismertek (ilyen szempontból még a Jupiter Io nevű holdja jöhet szóba), de előfordulásuk egy kisbolygón egyelőre érthetetlen. A lávák jelenléte arra utal, hogy a Vesta társainál jobban átalakult, és a bolygófejlődésnek egy korábban ismeretlen stádiumát képviseli. Olyan átmeneti fázisban lehet, amely az élete elején aktív Hold és a kialakulásuk óta teljesen változatlan kisbolygók közé esik.

Rövidfilm a Dawn űrszonda programjáról (NASA)