A mintegy 14-18 méter hosszúra megnövő északi simabálna (Eubalaena glacialis) a legveszélyeztetettebb bálnafajok közé tartozik. Újabb becslések szerint egyedszámuk nem haladja meg a 300-400-at. Ezért a kutatók minden egyes példány életben maradásáért küzdenek. Így történt ez a januárban Florida partjai mentén halászhálóba gabalyodott egyeddel is.
A fiatal nőstény a 2008-2009-es borjadzási szezonban született, és hosszát nagyjából 9 méteresre becsülték. A kötelekbe csavarodott állatot karácsony napján pillantotta meg egy légi felderítő csapat. A szakemberek az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) halászati szolgálatának munkatársai segítségével próbálták meg kiszabadítani a pórul járt emlőst. Körülbelül 50 méternyi kötelet sikerült is leszedni róla, de nem tudták az összes hálómaradványt eltávolítani.
A NOAA és partnerei műholdas nyomkövető segítségével követték a bálna útját, és figyelték, hátha sikerül magától megszabadulnia a maradék kötéltől. A szakemberek végül úgy határoztak, hogy újra megpróbálják eltávolítani az állatról a hálómaradványt. Erre január 15-én adódott lehetőség, amikor a tenger viszonylag nyugodt volt.
(A Georgia Department of Natural Resources engedélyével)
A mentők úgy döntöttek, hogy nyugtatóval kissé elkábítják az állatot, hogy jobban megközelíthessék. A terv végül bevált, és sikerült levágni a bálnáról a maradék 15 méternyi kötelet, amely a szája és az uszonyai köré fonódott. Ez a második eset, hogy sikeresen alkalmaztak nyugtatót bálnaszabadító akció közben.
A kiszabadított bálnát antibiotikummal kezelték, hogy ne fertőződjenek el a háló okozta sebek. A szabadítás után még 30 napig nyomon követik egy ideiglenes műholdas nyomkövetővel, hogy megbizonyosodjanak az akció teljes sikeréről.