Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz

Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.

A Sauropodák közé tartozó, legújabban felfedezett dinoszauruszfaj több okból is különleges: csípőcsontja szokatlanul nagy méretű, amiből arra következtetnek a kutatók, hogy igen erős combjai voltak, amelyekkel erős rúgásokra volt képes. Sőt, a Sauropodák családjában vélhetően ez a faj rendelkezhetett a legerősebb lábizmokkal.

Az új dinoszauruszfajt az USA-beli Utah állam egy felhagyott kőfejtőjében találták a Sam Noble Múzeum munkatársai. A fosszilizálódott csontok egy felnőtt nőstényhez és annak fiatal utódjához tartozhatnak: a csontok között egyaránt előfordultak váll- és csípőcsontok, bordák, valamint a hátgerinc maradványai és néhány azonosítatlan csontdarab. Az anyaállat a kutatók becslései szerint mintegy hattonnás lehetett, ami egy nagyobb elefánt súlyának felel meg. Az állat hossza 14 méter lehetett. A kisebb dinoszaurusz 200 kilogrammot nyomhatott, és 4,5 méter hosszúra nőtt meg.

A képen a felnőtt Brontomerus és utódjának a csontok alapján végzett rekonstrukciója látható: a felnőtt állat erős rúgásokkal védi meg utódját egy ragadozótól

Az új faj a Brontomerus mcintoshi nevet kapta: a Brontomerus "mennydörgő combként" fordítható, a mcintoshi pedig John "Jack" McIntoshra, egy nyugdíjas fizikusra utal, aki eredeti szakmája mellett szenvedélyes őslénykutató is. Az állat különlegesen erős combjaira a csípőcsont szokatlanul nagy méretéből következtettek a kutatók: a csípőüreg nagy felülete jó tapadást biztosíthatott a combizmok számára. A Sauropodák körében egyetlen eddig ismert faj sem rendelkezik ekkora csípőcsonttal.

A Sauropodák hatalmas termetű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak (ebbe a családba tartoznak például a Brachiosaurus vagy a Diplodocus fajok). A Brontomerus mcintoshi különlegessége, hogy a hímek a nőstényekért folytatott harcban erősen megrúghatták egymást, és valószínűnek tűnik az is, hogy ugyanezt a módszert használták a rájuk támadó ragadozó dinoszauruszok ellen is. Az erős comb alapján a faj életmódjára is következtetni lehet: az állat vélhetően nem a mocsaras, hanem a szilárdabb felszínű dombos területeken mozoghatott.

Az új faj körülbelül 110 millió éve élhetett, vagyis a kréta időszak legelején. A Sauropodák a jura időszak legelterjedtebb dinoszauruszai közé tartoztak, és korábban azt gondolták a kutatók, hogy a kréta elején már eltűnőfélben volt ez a család. Az új lelet azonban inkább azt a nézetet erősíti, hogy ez a dinoszauruszcsoport még a kréta elején is a korábbi fajgazdagságot mutatta, csak éppen kevesebb példány fordult belőlük elő, mint korábban.