"Nulláról 68-ra emelkedett a Földhöz hasonló bolygójelöltek száma, és nulláról 54-re a lakható zónában - tehát olyan csillagtávolságban, ahol folyékony lehet a víz - keringő planétáké" - mondta a NASA magyar idő szerint szerdán este tartott sajtótájékoztatóján William Borucki, a Naprendszeren kívüli bolygókra "vadászó" csúcsműszer, a Kepler-űrtávcső egyik tudományos vezetője. A közös halmazban öt bolygójelölt van: azaz a Kepler most közölt megfigyelései alapján 5 olyan exobolygó-jelöltről tudunk, amelyek a Földhöz hasonlóak és a felszínükön folyékony víz is lehet.
A bejelentés drámai módon megnövelte az exobolygók, pontosabban egyelőre exobolygó-jelöltek számát: a Kepler adatai alapján több mint 1200 új bolygójelöltről beszélhetünk. Eddig összesen körülbelül 500 exobolygót ismerünk (1995, az első felfedezése óta). "Ezek egyelőre bolygójelöltek, de meg vagyok győződve róla, hogy a legtöbb létezését néhány hónapon vagy éven belül megerősítik" - mondta Borucki.
A bejelentéssel a Kepler által felfedezett bolygójelöltek száma egészen pontosan 1235-re ugrott. Ezek közül tehát 68 megközelítőleg Föld-méretű, 288 úgynevezett "szuperföld" (a Földnél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű és tömegű bolygó), 662 a Neptunuszhoz, 165 a még sokkal nagyobb Jupiterhez hasonló, végül 19 a Jupiternél is nagyobb. Ezek az adatok markánsan megmutatják a Kepler képességeit: immár nem arról van szó, hogy főképp a Jupiterhez hasonló, nagy exobolygókat vagyunk képesek érzékelni. Ha a bolygójelölteknek csak egy részét is megerősítik, akkor valóban a régen várt áttörésről beszélhetünk ezen a kutatási területen.
A most bejelentett bolygójelöltek paraméterei (logaritmikus skálán). Az ábrán a függőleges tengelyen a méret látható, balra számszerűen, jobbra pedig a Föld, a Neptunusz és a Jupiter méretét jelölő rajzokkal és vonalakkal. A vízszintes tengelyen az égitestek keringési ideje napokban
A bolygójelöltekből 54 kering a saját csillaga körüli lakhatósági zónában, ezek közül 5 Földhöz hasonló, de van köztük a Jupiterhez fogható planéta is - utóbbiak esetében az esetleges holdak, az exoholdak létezése lehet izgalmas az általunk ismert élet szempontjából.
A bolygójelöltek felfedezése nem kevesebb mint 156 ezer csillag megfigyelése során történt, az adatgyűjtést még 2009-ben végezte a Kepler.
A Kepler-űrtávcső célterülete (NASA)
A Kepler az égboltnak egy kisebb területén nagy pontossággal, folyamatosan figyeli a csillagok sugárzását. Fényükben olyan apró halványodásokat keres, amelyeket az előttük elhaladó bolygók váltanak ki.
A Kepler-űrtávcső felfedezési módszere (fedési exobolygók)
A tény, hogy ilyen sok bolygójelölt mutatkozik egy ennyire kis égterületen, arra utal, hogy a Világegyetemben rendkívül sok bolygó keringhet a csillagok körül, és közülük számos égitest lehet az általunk ismert élet számára kedvező, lakhatósági zónában. A Kepler-űrtávcső ugyanis csak azokat az exobolygókat veheti észre, amelyek pályasíkja éppen a megfigyelő felé mutat - a távoli naprendszerek legnagyobb része azonban nem ilyen lehet.
170 esetben több égitest létezésére is utalnak a jelek egy-egy csillag körül. Ezek közül a leggazdagabb a Kepler-11 rendszer, amelyben hat planétát sikerült azonosítani. További érdekesség, hogy ezek az exobolygók és bolygókjelöltek az eddigi mérések alapján rendkívül változatosak sűrűségüket és valószínű összetételüket tekintve.
Az égitestek biztos azonosításához még idő szükséges. Ha a szakemberek egy Földünkhöz hasonló exobolygót akarnak kimutatni egy Naphoz hasonló csillag körüli lakhatósági zónában, akkor legalább két (de ideális esetben három-négy) alkalommal kell megfigyelni, amint a bolygó elhalad csillaga előtt. Egy-egy ilyen elhaladásra pedig csak évente kerül sor a Földhöz hasonló égitesteknél. A Kepler a megfigyeléseket a jelenlegi tervek alapján 2012 novemberéig folytatja, addig nagyon sok jelölt létét bizonyíthatja.
A Keplertől azt várják, hogy áttörést érjen el az exobolygók kutatásában - a szerdai bejelentés mérföldkő ezen az úton