A Kepler-űrtávcső eddig 1235 bolygó jelöltet azonosított úgynevezett fedési módszerrel - az égitestek létének megerősítéséhez további megfigyelések szükségesek. Ennek keretében a csillag fényének parányi elhalványulását figyelik meg, amit előtte elhaladó planéta okoz. A feltételezett bolygók közül 54 az úgynevezett lakhatósági zónában keringhet, vagyis felszínükön stabilan lehet jelen a folyékony víz - ezekről az eredményekről nemrég mi is beszámoltunk.
William Borucki, a Kepler-program tudományos vezetője elmondta: az eddigi eredmények alapján - amelyhez az égboltnak mindössze négyszázadnyi területét vizsgálták át - becslést végeztek arra vonatkozóan, hogy összesen hány csillag körül keringhet exobolygó saját Galaxisunkban. A korábbi becslések alapján azt feltételezték, hogy a Tejútrendszerben több mint százmilliárd csillag lehet, tavaly viszont a Yale Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy számuk közelíthet a háromszázmilliárdhoz. Mindez a körülöttük valószínűleg előforduló bolygók számát is befolyásolja.
William Borucki és kollégáinak számításai szerint minden második csillag rendelkezhet bolygóval, akár többel is, és minden kétszázadik csillag bolygói közül egy a lakhatósági zónában található. Így Galaxisunkban legkevesebb ötvenmilliárd bolygó lehet, és közülük ötszázmillióra tehető a potenciálisan lakhatók száma, amelyeken elméletileg az élet is kialakulhat - ha a Földhöz hasonló égitesteket vesszük számba. Mindez csupán a Tejútrendszerre vonatkozik, amely mellett még nagyságrendileg százmilliárd további galaxis létezik a Világegyetemben.