Ez a patagóniai gleccser Dél-Amerika déli vidékén található, és a képen jobbról balra mozog lassan. Útja végén eléri a kicsipkézett, fjordos tengeröblöt és megolvad. A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételen jól megfigyelhető a gleccseren hosszanti irányban húzódó néhány szürkés sáv, amelyeket a felszínen lévő törmelékben szegényebb, illetve gazdagabb részek váltakozása, valamint a jég anyagában, töredezettségében mutatkozó különbségek okozzák.
Egy patagóniai gleccser, amely a fotón jobbról balra halad, majd olvadásával a tenger vizét táplálja. Tekintse meg a területet a GoogleMaps térképén! A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, Douglas Wheerlock)
A jégár felszínén nemcsak hosszanti sávok ismerhetők fel, hanem a jobbról, lapos szögben érkező napsugarak a domborzatát is plasztikusan kirajzolják. Emiatt néhány sötétebb, árnyékos folt figyelhető meg rajta. Ezek a gleccsernek az olyan kiemelkedések mögötti (azoktól balra lévő), mélyebb területeit jelölik, ahol a jégár a kőzetfelszín kiemelkedésén áthaladt, majd megsüllyedt. Az árnyékos foltoktól jobbra vannak az emelkedések, amelyeknél rövid távon kissé felfelé vagy közel vízszintesen mozgott a gleccser.
A jég deformálható, de nem teljesen képlékeny anyag. Ezért egy gleccser anyagának a hegyen magasabban lévő részei le- és előrefelé préselik a jégár alsó, előrébb tartó szakaszait - amelyek helyenként, rövidebb távon akár az emelkedőn felfelé is mozoghatnak.
Ajánlat: