Vágólapra másolva!
Kanada szívében, a Saskatoon városa felé vezető úton egy autó lebeg, az út felett halad át egy dombtetőn. A furcsa látványról a sci-fik légpárnás járművei is eszünkbe juthatnak. Nézzük a jelenség magyarázatát!
Vágólapra másolva!

Mi is valójában a lebegő autó? Délibáb, amelyhez hasonlót nyári forróságban gyakran láthatunk az utak sötéten kígyózó szalagjai felett - ez a fotó azonban február 20-án készült. Az út télen is fekete, így a napfénytől sokkal jobban felmelegszik, mint a környezete, még hideg időben is. Ha szélcsend van, akkor nagy hidegben is kialakulhat az út felett egy vékony (maximum 20-30 cm-es), a környezetnél több fokkal melegebb légréteg. Télen azért ritka tünemény az ilyen délibáb, mert a napfény beesési szöge kicsi, így az útfelületet sem tudja oly mértékben melegíteni, mint a magasan álló nyári nap. A fotón azonban láthatjuk, hogy egy kisebb dombon halad az út, a ferdén álló domboldalt már nagyobb szögben éri a fény, s így erősebben is képes melegedni (e hatás miatt telepítik a szőlőket domboldalakra).

Hasonló helyzet alakul ki a sivatagban, amikor a szomjas utazó távoli "tavakat" pillant meg a homoksíkságon, ekkor is a felszín feletti légréteg forrósága hozza létre a csalóka délibábot. A meleg levegő kevésbé sűrű, így könnyebb a hideg levegőnél, emiatt átlagos helyzetben felszáll. Ha azonban igen hideg, tehát nagy sűrűségű légréteg helyezkedik el a meleg réteg felett, és mozdulatlan a levegő, a hideg egyúttal le is zárja a meleg útját. Azt mindenki tapasztalta már, hogy egy úton elhaladó jármű felkavarja a levegőt, így a kanadai képen látható jelenség csakis úgy tudott létrejönni, hogy ritkán járt autó a látott útszakaszon.

A két, határozottan elkülönülő sűrűségű (hőmérsékletű) rétegnek eltér a fénytörése is. Egészen hétköznapi módon otthon is modellezhető a fénytörés változása: egy sima falú poharat félig töltsünk meg vízzel, majd tegyünk bele egy szívószálat. Oldalról nézve észrevehetjük, hogy a szívószál (ami egyenes) a vízbe érve kissé megtörik, a vízben máshol látszik folytatódni, mint a felette lévő levegős részen álló szakasza; ha felülről nézzük a poharat, akkor máshol végződik a szívószál, mint ahol igazából a pohár aljához ér. (A vízben élő állatokra lecsapó madarak is számolnak ezzel a fénytörés miatti jelenséggel, a sikeres vadászathoz szükségük van rá, hogy tudják, a zsákmány máshol van, mint ahol látszik).

Forrás: epod.usra.edu
Forrás: epod.usra.edu

Fotó: Gregory Read (a szerző engedélyével)

A sűrűbb és a ritkább közegekben tehát másképp terjed a fény, és adott közegre jellemző törésmutató az, ami kifejezi ezt a hatást. Ha a két légréteg közti különbség elég nagy, nem csupán kitér a fény útja, hanem előfordulhat, hogy a réteghatár tükörként veri vissza a környezet látványát.

A kanadai fotón is ez történik: az autó alatt a kék égbolt tükörképét láthatjuk. Az ilyen délibábot alsó állású délibábnak hívjuk, mivel a látott tárgy a valós helye alatt jelenik meg - jelen esetben ez a horizont alatt feltűnő égbolt. A tükröző határfelületen az autó egy része is látható, fejen állva, ahogy egy normál tükörtől is elvárható lenne. Alaposabban szemügyre véve a fotót az is látszik, hogy az út bal szélén álló, az autó melletti jelzőtábla is tükröződik, a vele egy vonalban lévő tárgyak körvonalai reszketegek, elmosottak.

Nyári melegben, napsütésben autózva, vagy út mellett sétálva figyeljük meg a jelenséget magunk is! Az úton látszó csillogó "tócsák" is alsó állású délibábok, amelyek a fényes égboltot tükrözik, ettől csillognak vizes foltokként. Megfelelő szögből nézve a "tócsán" áthaladó autó egy részének tükröződését is észrevehetjük. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a két légréteg közt, annál erőteljesebb a hatás, s annál határozottabban felismerhető a délibábot alkotó tárgy tükörképe is. Kis különbség esetén csak a körvonalak reszketése látható. A tipikus hortobágyi délibábok is a felszín felforrósodásával kialakuló légrétegen jelennek meg, ilyenkor a távolban álló tárgyak képe fejen állva tűnik fel, míg más esetben függőlegesen megnyúlnak a kisebb kiemelkedések, egy kunyhó is toronynak látszódhat, vagy a horizont alatt lévő tereptárgy emelkedhet a magasba, s tűnhet így egészen közelinek. Eltérő időjárási, felszíni körülmények sokféle délibábtípust létrehozhatnak!

Felső állású délibáb is létezik. A kettő közti különbség abból adódik, hogy ekkor a hideg légréteg van alul, felette éles határvonallal elválasztva pedig a meleg levegő húzódik. E jelenség leginkább sarkvidékre jellemző, valamint a hideg tengeráramlatok környezetére. Az így létrehozott délibáb a valós látvány felett jelenik meg. Hazánkban is kialakulhat egy hidegpárnás helyzetben felső állású délibáb, ha a medencét kitöltő hideg, ködös levegő felett vagyunk, például valamely hegycsúcson; az idei tél gyakran adott lehetőséget a megfigyelésére. Kisebb léptékben ugyanezt tapasztalhatjuk, ha egy völgyben megülő hideg levegő felett nézünk el. A különlegesen rétegzett levegőben létrejött délibábokat akkor láthatjuk legjobban, ha a réteghatárhoz közel helyezkedünk el, a látványban különbséget okoz az is, ha e határvonal alatt vagy felett vagyunk kicsivel.

A fekete, aszfaltozott út feletti légréteg hőmérséklete extrém esetben akár 15°C-kal is magasabb lehet közvetlenül az aszfalt felett, mint 1 centiméterrel feljebb! Ahhoz, hogy a délibáb kialakulhasson, a felszínen és a felette 1 méterrel mért hőmérsékletnek legalább 3-5°C különbséget kell mutatnia. Ilyen eltérés könnyen kialakul egy nyári napon, akár utak, akár a felforrósodott tengerparti homok felett is. Ha autó helyett gyalogost látunk az adott helyen, akkor úgy tűnhet, mintha az illető a vízen járna. Kerti grillezésnél a forró sütőlap felett is hasonló légréteg alakulhat ki, érdemes kísérletezni vele, hogy különböző szögből figyelve miként változik a háttérben álló tárgyak képe, ugyanezt megtehetjük az utakon kialakuló délibábokkal is, ha lehajolva vagy egy kőre állva nézzük. Számos optikai jelenség előállítható házilag vagy látható egészen hétköznapi helyzetekben is, az út felett lebegő autók megfigyelése a játékos kedvű emberek nagy örömére szolgálhat!

Landy-Gyebnár Mónika

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!