Bemutatjuk a Líbia elleni szövetséges haderőt

A szombaton megkezdődött Odüsszeia Hajnal nevű hadművelet első napján biztonsági megoldással, száztíz darab Tomahawk cirkálórakéta bevetésével rombolták le a szövetséges haderők az alapvetően szovjet eredetű radar- és rakétatechnikára alapozott líbiai légvédelmi rendszer jelentős részét. Már alakul Líbia partjai előtt a tengeri blokád a térségbe tartó anyahajók védelmére. Az ország déli területeinek ellenőrzése nehéz katonai feladat lesz. A líbiai események elemzésére Trautmann Balázs katonai szakírót, a Magyar Honvéd felelős szerkesztőjét kértük fel.

Régen látott nagyságú és tarkaságú katonai koalíció indított támadást Moammer Kadhafi Líbiája ellen. A szombaton délután kezdődött légitámadásra az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as számú határozata teremtett lehetőséget.

Biztonsági megoldással támadták a líbiai légvédelmet

A hadművelet első napján az elsődleges célpontot a líbiai légvédelem radar- és kommunikációs rendszere, vezetési pontjai, már felderített rakétaindító állásai jelentették. A támadás mégsem ezzel, hanem a felkelők "fővárosának" számító és igencsak szorongatott helyzetben lévő Bengázit támadó szárazföldi egységek elleni francia légicsapásokkal kezdődött meg. A Mirage 2000D jelzésű harci gépek, továbbá a fényképek tanúsága szerint AASM-irányítottbombákkal felszerelt Rafale F-3 repülőgépek a várost támadó harckocsikat, tüzérségi egységeket, egyéb járműveket vették célba.

Bár az akció megindítása előtt voltak olyan hangok, melyek az alapvetően szovjet eredetű radar- és rakétatechnikára alapozott líbiai légvédelmi rendszer elavultságát és hiányosságait hangsúlyozták, nem szabad elfelejteni, hogy jó taktikával egy idősebb légvédelmi rakétarendszerrel is lehet eredményesen harcolni. Márpedig a szövetséges erők mindenféleképpen szeretnék elkerülni akár egyetlen saját repülőgép elvesztését is, így a költségesebb, de biztonságos megoldást választották: száztíz darab BGM-109 Tomahawk cirkálórakétát indítottak szombaton. Ezek segítségével saját pilóta és repülőgép veszélyeztetése nélkül kívánták a líbiai légvédelem zömét kiiktatni.

Francia Mirage-ok felszállásra készülnek a dijoni légitámaszponton

A líbiai sajtó jelentései szerint egy francia vadászgépet mégis lelőttek az ország felett, de ezt a francia védelmi minisztérium határozottan és egyértelműen cáfolta. Ezt erősíti az is, hogy az állítólagos lelövést követően sem a roncsokról, sem az esetlegesen elfogott pilótáról nem jelentek meg felvételek.

BMG-109 Tomahawk rakéta indítása

Miért este támadtak?

Nem véletlen, hogy a szövetséges haderő a légitámadásokkal megvárta az estét. Mint ahogyan az a Líbiából érkező fényképeken, videofelvételeken is jól látható, rengeteg légvédelmi géppuska, gépágyú, vállról indítható rövid hatótávolságú, infravörös keresőfejű légvédelmi rakéta vesz részt a harcokban. Az éj leple alatt ezekkel nehezebb kárt okozni a szövetséges repülőgépekben, mert az éjellátó rendszerek, szemüvegek használata nem számottevő ezeknél az eszközöknél.

A Brit Királyi Légierő Panavia Tornado GR.4 típusú támadó repülőgépe, amely szombaton éjjel a Falkland-háború óta a leghosszabb (közel 5000 kilométeres) éles bevetésen vett részt három társával együtt

Hasonló célokat szolgál a repülési magasság: 4500-5000 méteren repülve már sokkal kisebb esély van a sikeres elhárító tevékenységre az amerikai, a brit és a francia gépek ellen. Az első támadási hullámban ugyanis e három ország repülőgépei jelentek meg Líbia felett, de az ideiglenesen amerikai parancsnoksággal irányított koalíciót támogatja repülőgépekkel vagy légterének, repülőtereinek átengedésével több európai ország mellett Kanada, illetve Katar és az Egyesült Arab Emirátusok is. Málta ugyanakkor csak légterét engedte át, repülőtereiről nem indítható művelet Líbia ellen (részletesen lásd keretes írásunkban).

Jelentős mértékben lerombolták a líbiai légvédelmet

A csapásmérést követően vasárnap reggel a hivatalos nyilatkozatok a líbiai légvédelmi rendszer jelentős lerombolásáról szóltak. Ugyanakkor figyelmeztettek arra is, hogy az okozott károk pontos felméréséhez és értékeléséhez további felderítő repülésekre és persze időre van szükség. A lerombolt légvédelmi állások, radarok mellett rengeteg kiégett, megsemmisített járműroncstól számolnak be líbiai források és az ott dolgozó újságírók.

Harcok Bengázi környékén

A líbiai állami tévécsatorna vasárnap reggeli közlése szerint 48 civil halott és 150 sebesült a támadás mérlege, többségükben gyermekek. Ezt független forrásokból nem erősítették meg. A szövetséges erők számára alapvető célpont, hogy a polgári lakosság minél kevesebb veszteséget szenvedjen el, a civil infrastruktúrában lehetőleg minél kisebb károk keletkezzenek, de ezeket teljes mértékben elkerülni ebben a hadműveletben sem lehetséges.

Alakul a tengeri blokád

A líbiai légtér részleges ellenőrzése mellett tengeri blokád is alakul Líbia partjai előtt. Egyrészt biztosítani kell a hadműveletben fontos szerepet játszó amerikai és francia repülőgéphordozók védelmét, másrészt Moammer Kadhafi a támadások megindulását követő telefonos nyilatkozatában minden katonai és civil hajót ellencsapással fenyegetett meg a Földközi-tengeren.

A Charles de Gaulle vasárnap elndult Líbia partjai felé

A hajóegységek közül a CVN-65 USS Enterprise és köteléke (a Carrier Strike Group 12) a környékre tart. A múlt héten még a Vörös-tengeren járt, de már a Szuezi-csatornán is áthaladva halad Líbia partjai felé. A USS Bataan és harci köteléke a hírek szerint 23-án indul a térségbe az Egyesült Államokból, a USS Kearsarge és köteléke megerősítésére. A francia haditengerészet zászlóshajója, a Charles de Gaulle és kísérete vasárnap elindult Toulonból.

Magát a műveletet az amerikai haditengerészet hatodik flottájának zászlóshajójáról, a USS Mount Whitney fedélzetéről irányítja Samuel J. Locklear admirális. A térségben tartózkodik még a USS Stout és a USS Barry Arleigh Burke osztályú irányított rakétás romboló, az esetleges partraszállás esetén szükséges USS Ponce Austin osztályú partraszállító hajó és a USS Kearsarge Wasp osztályú hajó.

A vízfelszín alatt amerikai közlés szerint három nukleáris meghajtású tengeralattjáró dolgozik Líbia körül. Ebből a USS Providence Los Angeles osztályú vadász-tengeralattjáró és - egy március eleji fényképfelvétel alapján - a kifejezetten cirkálórakéták alkalmazására átépített USS Florida rakétahordozó tengeralattjáró valószínűsíthető nagy eséllyel. A Brit Királyi Haditengerészet egy Trafalgar osztályú vadász-tengeralattjáróval erősíti a blokádot, és nyújt további BGM-109 Tomahawk-indítási lehetőséget. A hírek szerint ez a brit hajóegység részt is vett a szombat éjjeli cirkálórakéta-támadásban.

Katonai kérdések

Az Odüsszeia Hajnal hadműveletben több, figyelemre méltó érdekesség és kérdőjel is akad. Mivel a szóba jöhető repülőterek Líbiától messze találhatóak (Franciaország, Olaszország, sőt, mint láttuk, akár Nagy-Britannia), kiemelkedően fontos szerepet kapnak a légiutántöltő repülőgépek. Ezekből Európa nem rendelkezik számottevő mennyiséggel, így nem meglepő, hogy komoly amerikai tankertámogatás szükséges a műveletek megfelelő lebonyolításához. Érdekesség, hogy egyben az Airbus CC-150 Polaris nevű, hajlékonycsöves légiutántöltésre is alkalmas szállítógép első éles bevetése lehet ez a művelet, csakúgy, mint a Görögország által felajánlott EMB-145H Erieye légtérellenőrző repülőgép esetében. Az új haditechnikai rendszerek, így a repülőgépek igazi próbája a több nemzetiségű kötelékben végrehajtott harci cselekmény.

Ha már említettük a távolságot, fontos kérdésként merülhet fel Líbia déli részének ellenőrzése. Jelenleg a műveletek az északi, sűrűn lakott, stratégiai fontosságú területek, városok, repülőterek ellenőrzését célozzák. Ha azonban a repüléstilalmi zónát komolyan veszik a szövetséges erők, akkor gátat kell szabni a délről, a hírek szerint földi és légi úton érkező emberi és haditechnikai utánpótlás érkezésének. Figyelembe véve az ország méreteit, ez komoly feladat lehet. Főleg a légtér ellenőrzése, hiszen kellő számú és hatótávolságú, távolról irányított felderítő repülőgéppel a fontos földi útvonalak ellenőrizhetőek, a nagy hatótávolságú csapásmérő kötelékekkel pedig a felderített szállítmányok megtámadhatók. De ehhez is szükséges az, hogy Líbia légvédelmét kikapcsolják, a légteret uralják a szövetséges erők.

Melyik ország milyen gépeket küld?

Közben folyamatosan érkeznek a nyugati és az arab országok felajánlásai, illetve repülőgépei. A legmesszebbről Kanada jelentkezett, komoly erőket küldve: Task Force Libeccio nevű kötelékük a hét darab CF-188 Hornet vadászbombázó repülőgép mellett két CC-150 Polaris tanker/teherszállító és egy CP-140 Aurora haditengerészeti felderítő repülőgépet jelent.

Eurofighter Typhoon vadászgép. Első képviselőik az Olasz Légierő és a Brit Királyi Légierő színeiben indulhatnak Líbia fölé. Ez lehet a teljesen európai fejlesztésű repülőgépek első éles bevetése

Dánia hat, már a térségbe érkezett F-16 MLU-val járul hozzá a haderőhöz, és egy szállítógépet is felajánlott, míg Portugália "igény szerint" négy F-16A vadászbombázóval és egy EADS C-295 szállítógéppel kész részt venni a műveletben. Egy C-295MPA haditengerészeti gépük már a líbiai partoknál dolgozik, Olaszországból felszállva. A görög kormány felajánlása: 4-6 F-16C/D Block 50 Falcon, egy EMB-145H Erieye légtérellenőrző gép, két Eurocopter AS-332C1 Super Puma helikopter a harci kutató-mentő feladatokhoz és egy C-130H Hercules szállítógép.

Spanyolország 4-6 EF-18 Hornetet, Belgium 6 F-16MLU Falcont és egy F-100 osztályú fregattot kész a művelet részére felajánlani. Lengyelország a különleges erők be- és kijuttatásához kiválóan alkalmas (nem mellesleg még az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságán is tíz példányban rendszeresített) PZL M28B Bryza 1R könnyű szállítógépet ajánlott fel, nem ismert mennyiségben.

F-18 Hornet vadászgép

Politikai és kommunikációs szempontból kiemelkedően fontos, hogy az Arab Liga tagállamaiból többen is támogatásukat, repülőgépeiket ajánlották fel a hadművelethez. Ezzel mindenféleképpen csökken a negatív "gyarmatosító" vagy "keresztesháborús" érzet, melyet Kadhafi kormánya folyamatosan és nagy elszántsággal hangoztat. Az Egyesült Arab Emirátusok az AFP és a BBC értesülései szerint nem kevesebb, mint 24 repülőgépet ajánlott fel, míg Katar kormánya 4-6 vadászbombázót küldene a művelethez.

Magyarország nem vesz részt a líbiai akcióban.

További részletek a szerző, Trautmann Balázs blogjában olvashatók.