Európában százezer emberből harminc betegszik meg évente szalmonellafertőzésben, főleg fertőzött tyúktojások fogyasztásától. A szalmonella előfordulási gyakorisága a tojótyúk-állományban az EU-tagállamok területén 0-62% között váltakozik. Magyarországon a fertőzött tojások aránya 1% alatt van. Ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ám még mindig a tojást tartalmazó élelmiszerek a legkockázatosabbak a szalmonella-fertőzés tekintetében.
A tojás nagy víztartalma, jelentős fehérje- és zsírtartalma miatt ugyanis kiváló táptalaja a különböző mikroorganizmusoknak. A baktériumok főként a tojás képződése után, a külső környezetből, például az alomból kerülhetnek a tojás héjára. A héj külső rétege megvédi a tojást a fertőzéstől, azonban ha ez a réteg sérült, a kórokozók bejuthatnak a tojás belsejébe, s elszaporodva romlási folyamatokat és ételmérgezéseket idézhetnek elő. Ezért a fertőzés elkerülésének egyik hatékony módja a tojáshéj fertőtlenítése.
Az ezüst tisztán tart
A tojások kezelésének egyik új eszköze lehet egy magyar konzorcium által kifejlesztett új fertőtlenítőszer, amely parányi ezüstrészecskéket tartalmaz. Az ezüst antibakteriális hatása régóta jól ismert. A magyar kutatók az ezüstöt kicsiny, 5-10 nanométer (1 nanométer = 10-9 méter) átmérőjű részecskékre darabolták, amelyek így igen nagy összfelületen képesek érintkezni kórokozókkal, és hatékonyan pusztítják azokat (erről lásd részletesen korábbi cikkünket). Vizsgálatok azt mutatják, hogy a szer alkalmas a tojáshéjon megtelepedett Salmonella-baktériumok elpusztítására is.
A Nanosept nevű fertőtlenítőszer az ezüstkolloid mellett hidrogén-peroxidot tartalmaz: amikor a szer a fertőtlenítendő felülettel érintkezik, aktív oxigén szabadul fel, ami rövid idő alatt, gyorsan fertőtlenít. Ugyanakkor az ezüst nanorészecskék, melyek csak lassan használódnak el, hosszabb ideig tartó antibakteriális hatást fejtenek ki. "Rendkívül fontos, hogy a tojások héja közvetlenül a felhasználás előtt hatékonyan legyen fertőtlenítve. A Salmonella infantis nevű baktériumot vittük fel a tojások héjára, több mint ezerszer annyit, mint ami a természetes szennyezésnek megfelel. A szer alkalmazása után, fél órás behatási idő elteltével nem találtunk kórokozót a héjon" - mondja dr. Tenk István, a vizsgálatok egyik vezetője.
A készítmény színtelen, szagtalan folyadék, használata teljesen hasonló a megszokott fertőtlenítőszerekéhez, s előállítási költsége is a jól ismert termékek költségének nagyságrendjébe esik. A termék alkalmas ipari víz, illetve szennyvízzel kapcsolatos fertőtlenítésre, klímaberendezések szűrőjének fertőtlenítésére, valamint ivóvíz- és fürdővíz-fertőtlenítésre is, továbbá a készítmény egy másik családjának gyártása is beindult, mely általános felületfertőtlenítésre való (további részletek korábbi cikkünkben).
Az új fertőtlenítőszert kifejlesztő Nanobact Project a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos programja pályázatának keretében működik. "A program célja, hogy a tudomány olyan ágait támogassa, amelyeknek az eredményei nem maradnak a kutatók fiókjaiban, olyan fejlesztéseket, amiknek a végtermékeit a mindannapi életünkben is használatba vehetjük" - mondja Dr. Soós Miklós, a konzorcium egyik vezetője. Soós elmondta: a konzorcium további célja, hogy más, nemesfém nanorészecskéket használó egészségügyi célú alkalmazásokat is kifejlesszenek, például gyulladáscsökkentő hatású implantátumokat (csipőprotézis, katéter) illetve gyuladáscsökkentő kenőcsöket, oldatokat.
Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjteni
A nanotechnológia rendkívüli tempóban fejlődik, a nanotermékek mostanra betörtek a fogyasztói piacokra is: például kozmetikai cikkek, ruhák készülnek nanorészecskék felhasználásával. Mindamellett, a parányi részecskék élettani, környezeti hatásáról egyelőre keveset tudunk. A mai egészségvédelmi előírások nagy része a termékek kémia össszetételére vonatkozik csupán, s ebből a szempontból a nanotermékek nem jelentenek újdonságot. Egyes szakértők szerint azonban a nanorészecskék különleges mérete és tulajdonságai olyan veszélyeket rejthetnek, amelyek nem következnek a kémiai szerkezetből, s amelyeket nem láthatunk előre. A környezeti és fiziológiai hatásokat vizsgáló kísérletek néhány éve indultak be. Úgy tűnik, hogy a háztartásokban használt nanotermékekből a részecskék - elsősorban a szennyvízzel - a környezetbe kerülnek. Jelenleg még nem ismert, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be az emberi szervezetbe, de valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülhetnek. A kisméretű szemcsék a vérárammal pedig a test összes szervébe, így akár az agyba, sőt a magzatba is eljuthatnak. "A nanotechnológia alig húsz éves tudomány, ipari alkalmazása csak az utóbbi években indult el. A tételes szabályozás a jövő zenéje" - mondja dr. Varsányi Magda, a konzorcium szakmai vezetője. "Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjtenünk, hogy részletesen lássuk a hatásokat."
Mi a nanotechnológia? |