Hatalmas hangrobbanások nyomai az űrben - kép

Minden korábbinál pontosabb képet rajzoltak egy csillagközi felhő szerkezetéről a Herschel-űrtávcső infravörös megfigyelései alapján. A felhőben található, hatalmas fonalakhoz hasonló alakzatok a ritka gázanyagban fellépő hangrobbanások nyomai lehetnek.

A világűrben lévő ritka gázfelhőkben is haladnak lökéshullámok. Az ilyen, hangullámoknak is nevezhető jelenségek befolyásolják az anyag eloszlását, térbeli sűrűségét, és így a csillagkeletkezésre is hatással vannak. Ezek tanulmányozása céljából a Herschel-űrtávcsővel sűrű és hűvös csillagközi molekulafelhőket vizsgálnak, amelyekben rendkívül alacsony hőmérséklet, néhol mindössze 10 kelvin (-263,15°C) jellemző.

Születő csillagok rejtőznek a sűrű szálak belsejében az IC 5146 jelű ködösségben. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESA/Herschel/SPIRE/PACS/D. Arzoumanian, CEA Saclay)

Ilyen érdekes objektum az IC5146 jelű csillagközi felhő is, amelynek belsejében a születő égitestek gyöngysorhoz hasonlóan, a sűrűbb gázfonalak mentén helyezkednek el. A szálak szélessége 0,3 fényév körüli, és azok közel egyenletes térközzel sorakoznak egymás mellett, függetlenül az egyes filamentek kissé eltérő sűrűségétől.

A csillagközi anyagban mutatkozó szálas szerkezet a Herschel-űrtávcső felvételén. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESA/Herschel/SPIRE/PACS/D. Arzoumanian, CEA Saclay)

A sajátos mintázat nem véletlen folyamat eredménye, hanem a csillagközi anyagban terjedő lökéshullámok, gyakorlatilag hanghullámok hozzák létre. Egy-egy filament akkor alakul ki, amikor a rendkívül ritka gázban haladó, közel 0,2 kilométer/másodperc sebességű lökéshullámok energiát veszítenek, és ezért ott megnő a gázsűrűség. Hullámterjedés szempontjából ilyenkor a Földről ismert, hangrobbanáshoz hasonló jelenség zajlik. További információ a molekulafelhőről és a megfigyelésről az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján olvasható.

Magyar részvétel

A Herschel-űrtávcső programjában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Infravörös Csillagászati Csoportja is részt vesz, a Magyar Űrkutatási iroda és az ESA Plan for European Cooperating States programjának támogatásával. A 2007-ig tartó előkészítő fázisban az űrteleszkóp Herschel Konfúziós Zaj Modelljét fejlesztették a szakemberek, amely csökkenti az égi háttér által létrehozott bizonytalanságot a mérésekben. A munka során beépítették az észlelők által használandó HSPOT nevű alkalmazást a megfigyeléseket tervező programcsomagba. Tesztelték továbbá a PACS műszert, a Herschel infravörös képalkotó fotométerének és spektrográfjának földi példányát. Elsősorban azt vizsgálták, milyen hatással vannak a hőmérsékletváltozások a detektor szolgáltatta adatokra és azok pontosságára.

Ajánlat:

• Szárnyas istensisak az űrben - kép egy látványos gázfelhőről
• Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben