Ezekre a fajokra vadászna Semjén Zsolt

Heves tiltakozással fogadták a természetvédők Semjén Zsolt kormányfő-helyettes javaslatát, mely szerint több védett állatfajt is vadászhatóvá kellene tenni a magyar vadgazdálkodás és vadászat megmentése érdekében. Semjén szándékát több, saját pártjába tartozó politikus is ellenzi, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig szerdán reggel kijelentette, "ez a téma, illetve a módosítás nincs napirenden". Bemutatjuk a Semjén Zsolt által vadászhatónak ítélt állatfajokat.

Minden jel arra utal, megbukik Semjén Zsolt kormányfő-helyettes terve, hogy vizsgálják felül a vadászható és védett állatfajok listáját. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének szándéka kiváltotta egyes ellenzéki politikusok és természetvédelmi szervezetek kritikáját, de a saját politikai táborán belül is többen tiltakozással fogadták a javaslatát. A Vidékfejlesztési Minisztérium végül szerda reggel kijelentette, hogy "ez a téma, illetve a módosítás nincs napirenden".

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) állásfoglalása szerint egyik megnevezett madárfaj vadászata sem indokolt. Az egyesület évtizedekre visszanyúló monitoring adatai több ponton is ellentmondanak a vadászok által felsorakoztatott érveknek. A fürj állománya az utóbbi időszakban évente 8%-kal csökkent, így vadászatuk helyett inkább a védelmükre lenne szükség. A túlzott apróvadpusztítással vádolt ragadozó madarak (egerészölyv, barna rétihéja) pedig a valóságban elsősorban rágcsálókkal táplálkoznak, míg a holló és a nyári lúd hazánkban épphogy megmenekült a kihalástól.

Fürj (Coturnix coturnix)

Sík- és dombvidéki mezőgazdasági területeken él, állománya csökkenő tendenciát mutat. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

Sűrű aljnövényzetű erdőkben fészkel, vonuló faj (tavasszal érkezik délről). Hazai állományáról kevés adat áll rendelkezésre. Hagyományos tavaszi vadászatát 2008-ban törölték el, az EU Madárvédelmi Irányelve ugyanis általánosan tiltja a vonuló madarak tavaszi vadászatát. Nem védett. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Nyári lúd (Anser anser)

Magyarországi populációja növekszik, 1100-1400 fészkelő párra becsülik. 1949-ben azért lett védett, mert a túlzott vadászat miatt majdnem teljesen kipusztult a hazai költőállománya. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Kanadai lúd (Branta canadensis)

Európában nem honos, betelepített faj, Nyugat-Európában élnek elvadult populációi. Hazánkban az elmúlt évtizedekben mindössze 18 esetben észleltek vad példányokat, ritka kóborlónak számít. Nem védett. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Barátréce (Aythya ferina)

Hazai állománya stabil, egész évben előforduló faj. Nem védett. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Vadgerle (Streptopelia turtur)

Magyarországon stabilan, nagy számban előforduló faj. Állománya európai szinten csökkenő. Jellemzően ligetes erdőkben él. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Fenyőrigó (Turdus pilaris)

Hazai költő állománya kicsi, elsősorban téli vendég, olyankor csapatokban érkezik hazánkba. Nem okoz jelentős károkat a terményben, esetleges vadászatának nem lenne gazdasági jelentősége. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Egerészölyv (Buteo buteo)

A 20. század második felére legális és illegális vadászattal szinte teljesen kipusztították a magyar alföldről. Jelenleg biztos állományú faj, nagy számban előfordul. Túlszaporodásáról nem beszélhetünk, állománynagyságát kizárólag a természetes élőhelyek és a zsákmányfajok (pocok- és egérfajok) elérhetősége befolyásolja. Gyakran esik áldozatául illegális vadászatnak, mérgezésnek és áramütésnek. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)

Helyzete sokban hasonlít az egerészölyvére, bár kisebb számban, elsősorban az Alföldön előforduló faj. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Héja (Accipiter gentilis)

Hazai állománya bizonytalan, rejtett életmódja miatt kevés információ áll rendelkezésre. Érzékeny a madarak körében pusztító, szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz elnevezésű betegségre. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Holló (Corvus corax)

Hegyvidéki és alföldi erdőkben fészkelő faj. A 20. század második felére legális és illegális vadászattal szinte teljesen kipusztították a magyar alföldről. Az illegális vadászat visszaszorításával állománya növekedésnek indult, jelenleg 2000-3000 fészkelő pár élhet hazánkban, helyzetük bizonytalan. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Adatlap az MME Monitoring Központjának honlapján.)

Menyét (Mustela nivalis)

Az egyik legkisebb ragadozó emlős, testhossza mindössze 15-25 centiméter. Karcsú alakjának köszönhetően a rágcsálókat könnyedén követi járatukba. Fogyaszt még madarakat és azok tojásait is. Fő ellenségei a ragadozó madarak és a róka. Nem védett.

Nyuszt (Martes martes)

Szinte minden erdős területen megtalálható. Nagyon hasonlít a nyesthez, ám torka és melltájéka narancssárgás színű. Ügyesen mászik. Elsősorban madarak tojásaival, fiókáival és mókusokkal táplálkozik. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft.