Már a kisbabák is képesek józan következtetéseket levonni

Már néhány hónapos csecsemők is tisztában vannak a fizikai világ alapvető szabályaival, például azzal, hogy a tárgyak nem tűnnek el csak úgy, ha behunyják a szemüket. Most kiderült, hogy a tizenkét hónapos babák ezt a tudást kifinomult előrejelzésekre képesek felhasználni azzal kapcsolatban, hogyan végződnek egyes korábban még nem látott események.

Téglás Ernő, a Közép-európai Egyetem (CEU) Kognitív Fejlődéstani Kutatóközpontjának kutatója egy nemzetközi munkacsoport tagjaként tizenkét hónapos babák predikciós (következtetési) képességeit vizsgálta. A kutatók arra voltak kíváncsiak, képesek-e megkülönböztetni a babák a különböző valószínűségi helyzeteket. Eredményeiket a Science folyóirat legújabb számában tették közzé.

A kutatók kifejlesztették a kisbabák gondolkodásának számítógépes modelljét, amely pontosan előrejelzi a babák meglepetését, ha olyan eseménnyel kerülnek szembe, amely ellentmondásban áll a fizikai világról alkotott felfogásukkal.

Téglás Ernő az [origo] kérdésére elmondta: A kutatók "lottók"-nak nevezett mesterséges ingeranyagot alkalmaztak a babák reakcióinak tesztelésére. A babáknak olyan videókat vetítettek, ahol különböző színű és alakú elemek mozogtak egy "gömbben", amelyen egy nyílás volt. Bizonyos idő után hosszabb-rövidebb ideig eltakarták a gömbben játszódó eseményeket a babák elöl, majd az egyik tárgy kipottyant a nyíláson, és a babák újra láthatták a többi elem helyzetét is gömbben.

Ennél a kísérleti elrendezésnél a kitakarás 1 másodperc hosszú, és az egyetlen eltérő tárgy hagyja el a gömböt. A takarás előtt ez van a legtávolabb a nyílástól, így a babának mind a távolságot, mind a mozgás valószínűségét figyelembe kell vennie a helyes következtetéshez

A kutatók a babák nézésének hosszúságából következtettek arra, hogy mennyire felelt meg elvárásaiknak a végeredmény. Ismert, hogy a gyermekek hosszabb ideig figyelik a váratlanul bekövetkező eseményeket és a meglepő szituációkat. A nézési időben mutatkozó eltérés emiatt fontos. A nézési időtartam mérése általánosan bevett módszer a hasonló pszichológiai kísérletekben.

Téglás elmondta, hogy nagyon rövid takarási időknél a babák a tárgyak lyuktól való távolságát veszik figyelembe, hosszabb takarási időknél azonban már az esemény bekövetkezésének valószínűségét.

Ennél a kísérleti elrendezésnél a kitakarás 0,4 másodperc hosszú, és a több egyforma tárgy közül az egyik hagyja el a gömböt. A takarás előtt közel van a nyíláshoz, ezért a baba ezt az eredményt várja

Az eredmények megfelelnek egy úgynevezett Bayes-féle valószínűségi modellnek, amely a tárgy mozgásának elvont törvényszerűségei alapján készít előrejelzéseket. Ez az egyezés arra utal, hogy a babák racionális predikciókat (előrejelzéseket) tesznek, és nem vesznek el az első életévüket jellemző új helyzetek tömkelegében. A szerzők úgy vélik, hogy a tiszta következtetés módot teremt a fiatal gyerekek számára, hogy előzetes tapasztalat hiányában is értelmezhessék az előttük kibontakozó eseményeket, és így egyre gazdagabb kölcsönhatásba kerüljenek a mindinkább összetett világgal.