Ha sűrű szén-dioxid-légkör veszi körül, akár a folyékony víz megjelenéséhez megfelelő viszonyok is uralkodhatnak egy távoli bolygón. A Gliese 581d közel 20 fényévre van tőlünk, a Libra (Mérleg) csillagképben. A Napunknál halványabb törpecsillag, a Gliese 581 körül kering, amelynél eddig összesen négy exobolygót azonosítottak biztosan.
Korábban felmerült, hogy egy ötödik égitest is keringhet a rendszerben, ami azért lett volna érdekes, mert éppen az úgynevezett lakhatósági zónába esett volna, ahol a felszínen is tartósan előfordulhat folyékony víz egy Földünkhöz hasonló kőzetbolygón. Azonban az égitest jelenlétét nem sikerült egyértelműen igazolni.
Egy újabb modellszámítás alapján azonban a Gliese 581d jelű planéta is érdekes lehet a rendszerben, amely a lakható zóna külső határvidékén található. Itt már csak gyenge besugárzást kap az égitest, ami nem elég a jég megolvasztásához - kivéve, ha a bolygót vastag szén-dioxid-légkör övezi.
A legalább hétszeres Föld-tömegű és bolygónknál kétszer nagyobb átmérőjű objektumra eddig nem fordítottak komoly figyelmet, mivel alig harmadannyi napfényt kap a csillagától, mint a Föld a Naptól. Emellett feltehetőleg kötött a tengelyforgása, tehát mindig ugyanazt az oldalát fordítja csillaga felé, ami szélsőséges éghajlatot eredményezhet rajta.
Csillagától messze van, de üvegházhatás révén mégis meleg lehet a Gliese 581 d jelű exobolygón
Azonban Robin Wordsworth és Francois Forget (CNRS) számításai szerint ha valóban sűrű szén-dioxid-légköre van, akár folyékony víz is lehet stabilan rajta. Az érdekes ötlet egyelőre csak elméleti lehetőség, az exobolygó esetleges légköréről még semmit nem tudni.
Fantáziarajz az exobolygóról és légköri folyamatainak szimulációjáról (LMD, CNRS)