Előtanulmány Bruce Willishez: bemutatta új küldetését a NASA

Mintavevő robotszondát küld egy földközeli kisbolygóhoz a NASA, az út egy emberes küldetés előkészítése lesz. A helyszínen végzett vizsgálatok segíthetnek annak megállapításában, miként viselkedne egy a bolygónkat becsapódással veszélyeztető kisbolygó, ha megpróbálnánk eltéríteni.

OSIRIS-Rex néven indul egy kisbolygóhoz űrszondás küldetés a jövőben, egy emberes utazás előzményeként. A bolygónkat potenciálisan veszélyeztető földközeli kisbolygók közül a 1999 RQ36 jelű objektumot vizsgálják a NASA szerdai bejelentése szerint.

Fantáziarajz a küldetésről (NASA)

Az űrszonda mintát venne a kisbolygóból, és azt a Földre szállítaná. A 800 millió dollárosra tervezett küldetés során a kisbolygó mozgását is tanulmányozzák. Közelről vizsgálják az úgynevezett Yarkovsky-effektust is, amely bizonytalanná teszi egy ilyen égitest pályájának előrejelzését (lásd keretes írásunkat).

Yarkovsky-effektus: a kisbolygók mozgásának a napfény hatására előálló változása. A folyamat során első lépésben a Napból érkező elektromágneses sugárzás, például látható fény éri az égitestet. A beérkező sugárzás elnyelődik az objektumban, majd idővel visszasugárzódik az űrbe. A besugárzás a kisbolygón értelmezhető helyi dél körül a legerősebb, amikor a Nap a felszínére a legmeredekebben süt. Az elnyelődő fény viszont valamely későbbi pillanatban (a helyi délután vagy este folyamán) sugárzódik vissza hősugárzásként.

Eközben a kisbolygó továbbfordul, ezért amíg a legtöbb sugárzást dél körül nyeli el, a legtöbbet a helyi délután, illetve este táján bocsátja ki. Mivel az elektromágneses sugárzásnak momentuma van, minimális lendületet ad a kisbolygónak az elnyelődéskor, illetve visz el a kibocsátáskor. Ezekre eltérő időpontokban és irányokban kerül sor, így a jelenség befolyásolhatja az égitest mozgását, és így a pályáját is. A Yarkovsky-hatást elsőként a 6489-es sorszámú Golevka kisbolygónál mutatták ki, amelynek pályája 1991 és 2003 között 15 km-t tolódott el.

Az OSIRIS-Rex-űrszonda négyéves utazás végén, 2020-ban jut el a 1999 RQ36 jelű kisbolygóhoz, amely egy 580 méter átmérőjű, Földünkhöz közel keringő égitest. Becsapódása súlyos, egy egész földrészre kiterjedő következményekkel járna - noha mai ismeretünk alapján ez nem várható a közeljövőben. A helyszínen végzett vizsgálatok segíthetnek annak megállapításában, miként viselkedne egy a bolygónkat becsapódással veszélyeztető kisbolygó, ha megpróbálnánk eltéríteni. Ezt a témát látványosan dolgozta fel az Armageddon című amerikai sci-fi, Bruce Willis főszereplésével.

Az űrszonda az objektum felszínét 6 kilométeres távolságból fogja térképezni közel fél éven keresztül. Ennek során jelölik ki azt a területet, amelyet majd megközelít, és ahonnan robotkarjával (teljes leszállás nélkül) 50 gramm mintát fog gyűjteni. Ezt 2023-ban juttatja bolygónkra egy apró kapszulában, amelynek szerkezete megegyezik a Starust-űrszonda kapszulájával.

Az OSIRIS-Rex programja jól illeszkedik a Barack Obama amerikai elnök által meghirdetett új NASA-irányvonalhoz, mely szerint az emberes Mars-utazás felé vezető fontos lépés egy kisbolygó űrhajóval történő meglátogatása lenne. Részben már ezt készítené elő az OSIRIS-Rex küldetése is. További információk a NASA honlapján olvashatók.

Ajánlat:

• Kisbolygót épít a NASA a tengerfenéken
• Nem ugrálhatunk a következő világon