Látványos videók a hétfő esti, rekordközelségű kisbolygóról

Több csillagvizsgálóból is követték, ahogy mindössze 12 ezer kilométerre haladt el bolygónk mellett a 2011 MD jelű kisbolygó hétfőn este. Ha a körülbelül 10 méteres test eltalált volna bennünket, felrobbant volna a légkörben - a randevú mégis ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy vannak veszélyes égitestek a Naprendszerben.

Hétfő este 19.00-kor haladt el bolygónk mellett a 2011 MD jelű kisbolygó. A Földet mintegy 12 ezer kilométerre közelítette meg, ami rekordtávolságnak számít egy ekkora test esetében. Ilyen közel korábban csak egy 1 méteres objektum mozgását rögzítették, azonban a 2011 MD ennél nagyobb volt, átmérője valamivel a 10 métert is meghaladhatta. Az objektum a potenciális becsapódásaik miatt veszélyes földközeli kisbolygók közé tartozik - de nem lettek volna súlyos következményei, ha eltalált volna bennünket, mivel kis mérete és tömege miatt felrobbant volna a légkörben.

A 2011 MD kisbolygó elhaladása a Föld mellett (forrás: Andre Paquette). Jól látható az égitest forgásából adódó fényváltozás (lásd később)

A kisbolygó több műholdnál, például a globális helyzetmeghatározó rendszert képező GPS-műholdaknál is közelebb haladt el mellettünk. Pályája pontosan olyan volt, ahogy a csillagászok előrejelezték. A Föld északi féltekéje irányából közelített meg bennünket, legszorosabban a déli féltekén, az Atlanti-óceán felett járt bolygónkhoz. A kis földtávolság miatt erős pályaváltozást szenvedett, és az északi félteke irányában távolodott el tőlünk.

A kisbolygó fényváltozását az alábbi fénygörbe mutatja, amelyet a chilei Prompt-távcső adatai alapján készítettek. A mély minimumok alapján számolt forgási periódus 23 percnek adódott, tehát az égitest kevesebb mint fél óra alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. De egyelőre azt sem lehet kizárni, hogy 11,5 perc a kérdéses periódus.

A kisbolygó fényességváltozása (függőleges tengely) az idő (vízszintes tengely) függvényében (University of North Carolina)

Az égitest forgásával kapcsolatos látványos fényváltozás a fenti videófelvételen is megfigyelhető. A távcső a kisbolygó mozgását követte, amely a fent bemutatott fénygörbének megfelelően váltakozva fényesedett és halványodott. Mindezek alapján az objektum feltehetőleg kissé elnyúlt alakú.

Hasonló filmfelvételt a Crni Vrh Obszervatóriumból is készítettek. Ezen szintén látható a forgásból adódó fényváltozás. A film végén kivilágosodott a hajnali ég a felvételen, ezért tűnnek el a csillagok. Az égitest végig a felvétel középpontjában látható, a többi, halványabb fénypont a képalkotás hibái miatt keletkezett.

A csillagok között haladó 2011 MD kisbolygó (Crni Vrh Obszervatórium)

Az égitestet több más obszervatóriumból is sikeresen megfigyelték, mint a távoli csillagok között haladó apró fénypontot. A goldstonei DSS jelű rádiótávcső több órán keresztül vizsgálta radarral az égitestet - az eredményekről később számolunk majd be. A további hetek megfigyeléseiből számítják ki az égitest új pályáját, és ezután lehet megmondani, hogy a továbbiakban alkalmanként menyire közelít meg bennünket. Az előzetes számítások alapján a következő 100 évben több alkalommal is elhalad a Föld mellett, de ezek közül egyszer sincs jelentős esély rá, hogy eltalálja bolygónkat.

Cikkajánló

Atombombával a kisbolygók ellen		Védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben		Előtanulmány Bruce Willishez: bemutatta új küldetését a NASA