A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés

A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.

Mi a gyakorlati jelentősége egy adott esetben több száz fényévre lévő és életet hordozó exobolygó felfedezésének? Hiszen még egy 50 fényévre lévő civilizációval is legalább 100 évig tart egy "Jó napot kívánok! - Én is üdvözlöm önt!" tartalmú beszélgetés. Miért fektessünk be időt, pénzt és energiát a látszólag elérhetetlen távolságban található idegen világok kutatásába? Erről beszélt Kiss László csillagász a Mindentudás Egyetemén.

Természetesen lehet érvelni a megismerés és tudásvágy határtalanságával, az emberiséget évezredek óta izgató legnagyobb kérdések egyikével ("Egyedül vagyunk-e az Univerzumban?"), ám kicsit gyakorlatiasabb szemmel inkább idézzünk fel egy történeti érdekességet. G. Harry Stine színes karakter volt az 1950-es évektől kezdve az amerikai rakétamodellező közösségben: az Amerikai Rakétamodellező Társaság alapítója álnéven sci-fi történeteket is írt.

Az Analog című sci-fi magazin 1973. októberi számában Stine részletes programot vázolt fel a csillagközi utazás megvalósításának stratégiai és tudománypolitikai kérdéseiről. A tudományos igénnyel megírt vízió egyik tézise az volt, hogy az egész program akkor indulhat, amikor a csillagászok feltérképezik az összes közeli csillag bolygórendszerét, s így kijelölhetik a legelső csillagközi űrszondák célpontjait. Az esélyeket latolgatva a szerző azt is megjegyezte, hogy szerinte 20 éven belül megtaláljuk az első bolygókat a Naprendszeren kívül, illetve hogy két módszer látszik erre a legígéretesebbnek, jelesül a csillagok égi pozíciójában bekövetkező imbolygást detektáló asztrometriai technika, illetve a sebességváltozásokat kimérő spektroszkópiai módszer. Hátborzongató érzés ezek után felidézni, hogy az első exobolygó felfedezését egy Naphoz hasonló csillag körül 1995 novemberében jelentették be, a használt módszer pedig pontosan a radiálissebesség-technika volt! Kevés sci-fi jóslatról lehet elmondani, hogy szinte évre pontosan és ennyire találóan megvalósult volna, bár persze a csillagászok közül senki nem állítja, hogy kutatásaikat tényleg a csillagközi utazás megalapozása érdekében végeznék.

Viszont ha mélyebben elgondolkodunk, akkor elvi síkon nehéz a következő gondolatmenet megalapozottságát kétségbe vonni. A Földön jelenleg rendelkezésünkre áll valamilyen mennyiségű összerőforrás (energia, tápanyag, víz, levegő stb.). Ezeket mi valamilyen sebességgel fogyasztjuk, s bár igyekszünk minél többet visszaforgatni, újrahasznosítani, mégis van egy bizonyos vissza nem nyerhető veszteség. Az összerőforrás mennyisége osztva a csökkenés sebességével egy idő jellegű mennyiség, ami nagyságrendileg megmutatja, hogy mennyi idő alatt fogyasztjuk el teljesen a földi erőforrásokat. Ez remélhetőleg nagyon hosszú idő (pontosan nem is számítható ki), ám óhatatlan a következtetés, hogy a Földet előbb-utóbb el kell hagynunk, amennyiben a Homo sapiens a túlélést választja. Azaz igazán hosszú távon az emberiség jövője az űrben van. Hogy ez pontosan mikor és hogyan fog eljönni, addig milyen nehézségeken kell átesni, hogyan lesz először is valódi gazdasági haszon a világűrben, még senki nem tudja. A csillagászok megpróbálják felderíteni tágabb kozmikus szomszédságunkat, hiszen soha nem tudhatjuk, milyen forradalmi áttörés következhet be, ami esetleg mégiscsak elérhetővé teszi a távoli világokat is.

Abban pedig nyilvánvalóan mindenki egyetért, hogy az izgalmas kutatások mellett legfontosabb feladatunk megőrizni ezt a gyönyörű szép kék égitestet, a mi saját Föld bolygónkat.

Földön kívüli Földek? - Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel
Kiss László előadása

Az előadás témája a Földön kívüli élet kutatása, az asztrobiológia, annak is elsődlegesen a csillagászati vonatkozásai. Maga az asztrobiológia komplex, határterületeken átívelő tudomány, amelynek célja a földi bioszféra határain túl megtalálni az életet, azonosítani a potenciális élethelyeket, illetve következtetéseket levonni arról az általános kérdésről, hogy szabály vagy kivétel a földi élet? Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.

http://mindentudas.hu/plugins/me/embed.php?id=2524

Beszélgetés az asztrobiológiáról
Almár Iván, Goják János, Kiss László, Lévai Balázs, Szathmáry Eörs, Vinkó József

Fél évszázada keressük a Földön kívüli életet és a Földön kívüli értelmet, erőfeszítéseinket azonban eddig nem koronázta siker. Mi lehet ennek az oka? Ma már tudjuk, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben a bolygók jelenléte általános a csillagok körül, és a becslések szerint a csillagok negyede körül Föld típusú planéta is keringhet. Ha ilyen sok a bolygó, miért nem találtunk még életet és értelmet máshol? Lehetséges, hogy az élet sok helyen kialakult, magasabb szintre fejlődni azonban csak néhány bolygón - esetleg csak a Földön - tudott? Lehetséges, hogy nem a megfelelő módszerekkel keressük a hozzánk hasonló civilizációkat? Ha mégis sikerülne ilyet találni, milyen tudományos és társadalmi következményei lennének a Földön? Mi lenne a társadalom reakciója a különböző típusú felfedezések esetén? Üzenjünk mi is, vagy inkább lapítsunk?

http://mindentudas.hu/plugins/me/embed.php?id=2673

Magunkon kívül...
Az emberiség évezredek óta kutatja: vajon egyedül a Földön található élet a Világegyetemben? Még arra a kérdésre sem könnyű válaszolni, hogy mi az élet, hát még arra, hogy vajon létezik-e a Földön ismerttől különböző. A Kiss László előadásához kapcsolódó dokumentumfilm végigvezet azokon a legújabb kutatásokon, melyek a Naprendszeren belüli és kívüli égitesteken keresik az életet. Ezzel párhuzamosan bepillantást nyerhetünk az előadó eddigi életébe is, megtudhatjuk hogyan jutott el a Szegedi Csillagvizsgáló 40 cm átmérőjű távcsövétől a világ egyik legmodernebb űrtávcsövéig.

http://mindentudas.hu/plugins/me/embed.php?id=2813

Az előadásról még több információt talál a Mindentudás Egyeteme 2.0 honlapján.