Valódi horrorsztori a Dinocampus coccinellae gyilkosfürkészfaj egyedfejlődése: a nőstény fürkész katicabogarak testébe helyezi a petéjét, és az abból kialakuló lárva a katica szöveteivel táplálkozik. Húsznapos fejlődés után a lárva a potrohon keresztül hagyja el félig lebénult gazdáját, és a katica lábait is beszőve bebábozódik. A kutatók már régebb óta sejtették, hogy ennek az lehet az oka, hogy a katica megvédi a bábot a ragadozóktól, ám csak most igazolták ezt először laboratóriumi körülmények között.
A katica ugyanis ideális esetben nem pusztul el az után, hogy a lárva kimászott belőle, hanem rángatózni kezd. A Montreali Egyetem kutatói megállapították, hogy a kötözött élő katicák valóban hatásos testőrök, mert ezeket a bábokat ritkábban támadták meg a természetes ragadozóik (például a fátyolkák), mint a katica nélküli vagy a döglött katicához font bábokat. Az eredményeket a Biology Letters folyóirat legfrissebb számában publikálták.
A kutatók szerint a gyilkosfürkész lárvája megmérgezi a katicát, és ez okozza a rángatózást. A védelemnek azonban ára is van, a fürkésznek ugyanis életben kell tartania az elkábított katicát, amíg teljesen ki nem fejlődik. Ezért pedig bár az élettartamuk nem rövidül le, kevesebb petét termelnek később. A szakemberek azt is megállapították, hogy a testőrként szolgáló, elkábított katicáknak 25%-a élte túl a megpróbáltatásokat.
Zavarásra rángatózik a bábhoz kötözött katicabogár