Majdnem pontosan harmincöt évvel ezelőtt landolt a Viking-1 űrszonda a Marson. A leszállás helyszínét akkor a keringőegység felvételei alapján a küldetés alatt jelölték ki. Ehhez képest most sokkal kifinomultabban hozták a döntést, több éve folyt ugyanis a szakemberek és a mérnökök egyeztetése, amelynek eredményeként a Gale-krátert válaszották ki leszállóhelyként a Mars Science Laboratory rovernek - hangzott el a NASA pénteki sajtótájékoztatóján.
A Mars Science Laboratory (vagy más néven Curiosity) szonda az eddigi legfejlettebb rover lesz, amely a vörös bolygón landol majd, méghozzá egy teljesen új leszállási technikával (a videót lásd lejjebb). A Curiosity a döntés alapján a négy ideális terület közül a Gale-kráterben fog landolni, ahol az ősi környezet jellemzői és egykori életnyomok után fog kutatni. A szonda a tervek alapján 2011. november 25-én startol és 2012. augusztus 6-án száll le a vörös bolygón.
A hegyméretű geológiai történelemkönyv
A Gale-kráter egy érdekes becsapódásnyom a Marson. Átmérője 155 kilométer, és belsejében furcsa alakzat, egy 5 kilométer magas hegy található. Ez nem egyszerűen a kráter központi csúcsa, hanem a belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény. Alsó része a fent említett agyagásványos kőzeteket tartalmazza, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek találhatók. Egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információkat a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról.
A tervezett leszállóhely a hatalmas üledékes hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor folyók terítettek hordalékot. A terv alapján itt landolna a Curiosity, és innen mászna fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre, miközben sorra vizsgálhatná az eltérő időszakban és körülmények között lerakódott üledék anyagát. A Gale-kráter központi üledékes kiemelkedésének vizsgálata messze a legnagyobb hegymászás lesz a Földön kívül - bár pontosan még nem tudni, milyen magasra jut a rover. Első lépésként a leszállóhelyen elterülő folyóvízi üledékes síkságtól kell eljutnia a hegyméretű üledék lábáig, majd itt kezdődik csak a feladat nehezebb része.
Tudományos célok
A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban. Ennek keretében kiemelt figyelmet fordítanak a szerves anyagok azonosítására (amelyek az eddigi megfigyelések szerint csak a légkörben és a marsi meteoritok alapján a felszín alatt mutatkoztak), emellett a szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén (azaz a Földön az elsődleges biogén elemek) gyakoriságát is mérik.
Az anyagmintákat a gázkromatográfos mérésekhez elpárologtatják, majd komponensek szerint fogják különválasztani azokat. A lézerspektrométer fogja az izotópokat elkülöníteni, amelyek dúsulása geológiai, esetleg biológiai folyamatokra utalhat. Mindehhez a mintát egyszerű fúróberendezéssel nyerik a kőzetekből. A megfigyelt ásványok alapján rekonstruálni lehet majd a marsi talajt alakító egykori folyamatokat, meg lehet becsülni, hogy milyen hőmérséklet, kémhatás és mennyi víz volt jelen a keletkezésekor. A mérésekből következtetni lehet a vízjég felszín alatti eloszlására is, 1-2 méteres mélységig 0,1%-nyi vízjeget is ki tud majd mutatni a szonda.
Az új marsjáró műszerei
A Curiosity rover lényegesen nagyobb és fejlettebb korábbi társainál. Tömege 900 kilogramm (a Spirit és az Opportunity 185 kilogrammos), átlagos átmérője 2,7 méter (utóbbi a Spirit és az Opportunity esetében 2 méter). Részben ezen paraméterek miatt sem lehetett már a légzsákos leszállási módszert használni ennél a szondánál, hanem új landolási technikát fejlesztettek ki, amelynek végén közvetlenül a kerekére érkezik a rover.
A marsjáró az alábbi tíz műszert viszi magával:
Film a küldetésről, amelyen megfigyelhető, hogyan landol majd a Curiosity a Marson. A videó hosszabb (11 perces) verziója megtekinthető a NASA honlapján