Szülés előtt pusztult el a százhúsz millió éves elevenszülő gyík

Egy Északkelet-Kínában talált kréta időszaki fosszília képviseli az eddig ismert legkorábbi terhes gyíkmaradványt. A szárazföldön élő Yabeinosaurus a vízben úszva menekülhetett el a ragadozók elől.

A csaknem teljes kövület 30 centiméter hosszú, és több mint egy tucat embrió figyelhető meg a testében. A londoni University College kutatói szerint a gyík alig pár nappal azelőtt pusztult el, hogy világra hozta volna kicsinyeit. Halála után nagyon gyorsan be is temetődött a finom szemű üledékbe, amely megvédte a dögevő szervezetektől. A Naturwissenschaften című tudományos folyóiratban publikált ősmaradvány többek között azért volt nagyon érdekes a paleontológusok számára, mert ez a hüllő tojásrakás helyett elevenen szülte meg utódait. A ma élő gyíkoknak és kígyóknak körülbelül 20%-a szaporodik ilyen módon, és a lelet azt mutatja, hogy a módszer igen hosszú földtörténeti múltra tekint vissza.

A publikációt készítő paleontológusok egyike bevallotta, hogy a lelet megtalálásakor a lelőhelyen még nem tartotta nagy durranásnak a példányt. A helyzet azonban jelentősen megváltozott, amikor egy kínai kollégája mikroszkóp alatt tanulmányozva felfedezte a 15 darab, csaknem teljesen kifejlett embriót az állat testében. A maradvány olyan jó megtartású, hogy a kicsi gyíkok fogai is nagyon jól láthatók a mikroszkópban.

Az eddig ismert legkorábbi terhes gyík azt igazolja, hogy egyes fiziológiai alkalmazkodások nagyon korán megjelentek az elevenszülő gyíkoknál, mint például a megfelelő vérellátás az embriók számára és a nagyon vékony burok az oxigénellátás biztosítására. További érdekesség, hogy az eddig ismert fosszilis elevenszülő gyíkmaradványok mindegyike tengeri életmódot folytatott. Így a kutatók azt gondolták, hogy az elevenszülés a hüllőknél kizárólag vízben élő fajokra korlátozódott, mint amilyenek például a tengeri halgyíkok (Ichthyosaurus) voltak. Ezek még a terhesség végső fázisában is viszonylag könnyen tudtak mozogni és úszni a vízben.

A most felfedezett gyík viszont alapvetően a szárazföldön, bár a víz közelében élt, és valószínűleg úszni is tudott. Ez azért lehetett jelentős, mert így a nehézkesen mozgó gyík kevésbé volt kitéve a veszélyes ragadozóknak, hiszen be tudott menekülni a vízbe, ha egy éhes dinoszaurusz közeledett felé.

Az ősmaradvány a világhírű Jehol Csoport kőzeteiből származik Északkelet-Kínából, ahol a finom szemű mészkő eddig is számos kiváló megtartású dinoszaurusz-, hal-, kétéltű-, hüllő-, madár-, emlős-, növény- és gerinctelen maradvánnyal örvendeztette meg a gyűjtőket és a szakembereket. A paleontológusok a terhes gyíkot a Yabeinosaurusok, vagyis a nagyméretű, lassan mozgó és viszonylag primitív gyíkok közé sorolták.