Meglepetés született a csimpánzok elmebajnokságán

Két belga állatkert elmebajnokságot rendezett közönséges csimpánzok és bonobók között. A szakemberek meglepetésére a vetélkedőt egy nőstény bonobó nyerte meg, amely a hím csimpánzok konfliktusát kihasználva diadalmaskodott.

A mecheleni és az antwerpeni állatkert különleges módját választotta a figyelemfelhívásnak. A Kamerunban zajló majomvadászat elleni tiltakozásul és a bozóthús-kereskedelem visszaszorításának támogatására elmebajnokságot rendezett bonobók (törpecsimpánzok) és közönséges csimpánzok számára. A vetélkedő mintájául egy népszerű flamand kvízműsor, a Ki a világ legokosabb embere? szolgált. A versenyben a mecheleni Planckendael állatkert bonobócsapata mérkőzött meg az antwerpeni állatkert csimpánzcsapatával.

A versenyző csapatoknak hat feladatot kellett megoldaniuk, amelyekben az emberszabású majmoknak egyszerű szerszámok segítségével kellett különféle rejtekhelyekről mogyorót vagy narancsot előhalászniuk. A csimpánzok gyakran folyamodnak hasonló módszerekhez a természetben is, hogy hangyákat vagy termeszeket piszkáljanak ki a lyukakból. Köveket is használnak a mogyorók feltöréséhez. Az állítólag kevésbé ügyes bonobók esetében azonban sosem figyeltek meg ilyen viselkedést a természetben. Ráadásul a csimpánzgondozók labirintusokban edzették versenyzőiket a vetélkedő előtt, a felkészületlen bonobók viszont eleinte féltek a játékoktól. Így a szakemberek a vetélkedőt előre lefutottnak gondolták.

Legnagyobb meglepetésre azonban az elmebajnokságot a mecheleni állatkert nem domináns nősténye, Djanoa nyerte. A szervezők ugyanis nem számítottak arra, hogy a csimpánzcsapatban társadalmi harc dúl. A csimpánzoknál két fiatalabb hím próbálta megdönteni a tíz éve uralkodó hím hatalmát. Ilyen körülmények között az izgatott csimpánzok elfeledkeztek a kihívásról, míg a jól koncentráló Djaona hat feladatból négyet megnyert. A csimpánzok közül csak egy feladatot nyert meg az egyik hím.

A bonobókat általában békésebbeknek tartják a közönséges csimpánzoknál, bár viszonylag keveset tudnak a csoportszerkezetükről. Úgy tűnik, a csapatot - a csimpánzokkal ellentétben - a nőstények uralják, amelyek azonnal hajlandók a párosodásra, hogy elsimítsák a hímek között a harcba torkolló konfliktusokat. A főemlőskutatók szerint a nőstények amúgy is ügyesebbek mindkét fajban, így ez a két tényező vezethetett a bonobók diadalához.