"Az én kis személyautóm jobban befolyásolja a tengerszint változását, mint amekkora hatással az Elenin-üstökös a Földre van" - mondta Donald Yeomans, a NASA földközeli égitestekkel foglalkozó kutatója. A furcsa nyilatkozat jól kifejezi, mennyire indokolatlan az Elenin-üstökössel kapcsolatos sok álhír.
Az égitestet már "meggyanúsították" azzal, hogy bolygónknak ütközik, sőt olyan hírek is szárnyra keltek, hogy idegen űrhajók hada követi. Arról a lehetőségről is jelentek meg írások, hogy az üstökös megváltoztatja a tőle teljesen független 2005 YU55 jelű kisbolygó pályáját, és utóbbi találja el bolygónkat. De az is felmerült, hogy az egyébként nem létező Nibiru nevű objektummal lenne azonos az Elenin, vagy hogy el is takarja majd a Napot, és sötétséget borít bolygónkra. Pedig mindezeknek semmi közük a valósághoz.
A C/2010 X1 jelű objektumot az orosz Leonyid Elenin fedezte fel 2010. december 10-én, egy új-mexikói távcső távoli üzemeltetése közben. Az égitest ekkor még 650 millió kilométerre volt a Földtől, de a Naprendszer belső része felé haladva azóta közelebb jutott bolygónkhoz. A 3-5 kilométeres, piszkos hógolyóra emlékeztető üstökösmag körüli gázburokban a megfigyelések alapján sikerült többek között hidrogén-cianidot kimutatni, amelyet sok egyéb kométánál is azonosítottak. A gázt 2011. júliusi megfigyelések alapján közel 0,5 kilométer/másodperc sebességgel bocsátja ki az objektum, más üstökösöknél megfigyelthez hasonló intenzitással.
Az Elenin üstökös útvonala (kék színnel) a belső bolygókhoz képest (JPL, NASA)
Az üstökös népszerűségén a szakemberek lepődtek meg leginkább. A gyakorlatban egy átlagos, viszonylag halvány égitestről van szó, amely az eddigi adatok alapján semmiben nem különbözik társaitól. Október 16-án kerül majd a legközelebb bolygónkhoz, ám veszélytelen távolságban, 35 millió kilométerre (ez a Föld-Hold távolság 100-szorosa) fog elhaladni. Egyelőre nem tudni, mennyire fog kifényesedni a Naphoz közeledő objektum, de feltehetőleg távcső nélkül nem lesz látható.
A mellékelt animáció a Stereo űrszonda felvételei alapján készült, amely óránként végzett mérést az objektumról. Az égitestet a Soho napszonda is megörökítheti majd, amikor csillagunkhoz közelebb lesz augusztusban és szeptemberben (NASA)
Az égitest ugyanakkor érdekes célpont lehet, amíg a Naphoz viszonylag közel tartózkodik. A Venus Express és a Messenger űrszonda is vizsgálhatja majd, ideális lehetőséget adva a méréseik összehasonlítására. Emellett első alkalommal határozhatják meg egy üstökös ritka légkörének, azaz kómájának térbeli jellemzőit. Az Elenin-üstökös tehát egy átlagosan érdekes, veszélytelen objektum, amely nem különbözik a Nap körül keringő sok millió társától.
Fantáziarajz egy kisbolygó megtámadásáról a Don Quijote küldetés keretében (ESA)
Bár az Elenin veszélytelen, a földközeli kisbolygók elleni védelem fejlesztése fontos terület. A megfigyelések és modellszámítások mellett az Európai Űrügynökség (ESA) egy űrszondapárost tervez felbocsátani a következő években. A Don Quijote küldetés egy Hidalgo nevű egységből áll, amely a kijelölt kisbolygó körül fog keringeni, vizsgálva annak jellemzőit és felmérni reakcióját a tervezett beavatkozásra. A Hidalgo társa, a Sancho nevű egység ugyanis nagy sebességgel csapódik majd be az égitestbe, hogy kismértékben megváltoztassa a mozgását. A küldetésről további információk az ESA honlapján olvashatók.
Mars a Bakonyba! - Csillagászati bemutató A bakonybéli Pannon Csillagda egész Európában is egyedülálló csillagászati élménycentrum, amelynek építése lassan befejeződik. A 2012 tavaszán nyíló turisztikai bemutatóközpontot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság több mint 400 millió forintból, európai uniós támogatással hozza létre. A komplexum egyik fő attrakciója lesz az a naptávcső, amely a napokban érkezett meg Magyarországra. Ennek kapcsán augusztus 19-én a nagyközönségnek szóló rendezvényt tartanak a csillagdában. Helyszín: Bakonybél, Szt. Gellért tér 9. (az Erdők Háza mellett)
|