Felfedezték az élővilág egyik legfurcsább kapcsolatrendszerét

A közösség egyik tagja sem lenne életképes önállóan abban a egyedülálló hármas szimbiózisban, amelyet citrusligetekben fedeztek fel. Itt egy baktérium egy másik baktériumon belül él, amelynek otthonát ugyanakkor egy rovar belseje jelenti.

A meglepő felfedezésről John McCutcheon, az Arizonai Egyetem rovarásza számolt be a Current Biology című folyóiratban. Az apró Moranella endobia baktérium a nagyobb Tremblaya princeps baktérium sejtplazmájában él, és egyikük sem képes előállítani az összes élethez szükséges, úgynevezett esszenciális aminosavat.

Az efféle kettős közösség, az euszimbiózis gyakori az élővilágban. Ebben az esetben azonban további fokozatot épített be az evolúció, ugyanis mindkét baktérium csak a legfelső szervezet, a gyapjastetű (Planococcus citri) révén jut hozzá a fenilalanin nevű aminosavhoz.

A pár milliméteres pajzstetűfajnak ugyanakkor szüksége van albérlőire, ugyanis kizárólag a citrusfélék ágaiból és leveleiből kiszívott cukros lével táplálkozik, amely viszont nem tartalmazza az életben maradáshoz szükséges összes tápanyagot.. Arra még nem jöttek rá a kutatók, hogyan működik az aminosavak cseréje a két baktérium, valamint a rovar között.

A megszokott kettős szimbiózisra számtalan példa létezik. A legtöbb fa csak bizonyos gyökérgombák segítségével képes felvenni a tápanyagokat a talajból, míg bizonyos halak jól járnak, ha korallzátonyokon élnek, az emberek pedig éhen halnának a bélflórát alkotó baktériumok nélkül.

Az endoszimbionta elmélet is a szimbiózis elvén alapul. Az elmélet szerint az állati sejt erőművei, a mitokondriumok is baktériumok voltak egykor, amelyek beköltöztek más szervezetek sejtjeinek belsejébe, majd egyszer csak feladták önállóságukat, és sejtszervecskékké fokozódtak le.

A citrusligeti hármas szimbiózis további különlegessége, hogy a gyapjastetű belsejében más állatok is otthonra lelnek: a fémfürkészek (Chalcidoidea) lárvái. A fürkészdarazsak petéiket a tetűbe rakják le, az azokból kikelő lárvák pedig belülről fokozatosan elfogyasztják gazdájukat, míg végül az elpusztul. A legösszetettebb szimbiózisnak is véget vethet tehát a parazitizmus.

Cikkajánló

Így szültek 78 millió éve az óriás őshüllők a vízben		A zebrapintyek között is vannak homoszexuális párok		Hamarabb öregednek a legdíszesebb hímek