Borostyánba zárt dínótollak kerültek elő egy múzeum raktárából

Tökéletes épségben megőrzött tollakra bukkant egy fiatal kanadai paleontológus egy múzeum gyűjteményében. A tollak közül néhány valószínűleg még dinoszauruszokhoz tartozott, mások már ősi vízimadaraktól származhatnak.

A dinoszauruszok világának titkait leginkább a fosszilis csontmaradványok alapján ismerjük. A kanadai Alberta Egyetem kutatócsoportja azonban nemrég borostyánba zárt kréta időszaki tollak valóságos kincsestárára bukkant. A fákról lecsorgó gyanta mintegy 80 millió éve olyan prototollakat zárt magába, amelyek valószínűleg még nem madár dinoszauruszokhoz tartoztak. Ezenkívül a mai modern madarakhoz hasonló tollakat is megőrzött a borostyánná kövült gyanta. A maradványok arra utalnak, hogy az ősi madarak közül néhány már víz alatt is tudott úszni.

Újra bebizonyosodott, hogy jelentős őslénytani felfedezéseket nemcsak terepen, hanem a múzeumok hatalmas gyűjteményében böngészve is lehet tenni. Ryan McKellar, az Alberta Egyetem végzett paleontológus hallgatója a dél-albertai Royal Tyrrell Múzeum hatalmas borostyángyűjteményét vizsgálta, amikor rábukkant a tollakat tartalmazó kövekre. A leletanyag Kanada leghíresebb borostyánlelőhelyéről, a Grassy Lake közeléből származik.

A tizenegy tollmaradványból álló anyag az eddigi leggazdagabb borostyánba zárt toll-lelet, amely a késő kréta időszakból fennmaradt. A borostyán megőrizte a tollak mikroszkopikus szerkezetét, sőt még a bennük található színanyagot is. McKellar leírása szerint a tollak színe jellemzően barnától feketéig terjed.

Késő kréta borostyán

A kutatók nem találtak a borostyánba zárt tollakkal közvetlenül összekapcsolható dinoszaurusz- vagy madárősmaradványt, de McKellar úgy véli, hogy a borostyánba zárt és a kőzetekben talált fosszilis tollak összehasonlítása határozottan arra utal, hogy a Grassy Lake-ből gyűjtött példányok egy része dinoszauruszoktól származik. Ezek valószínűleg kis termetű, nem madár theropodák voltak.

Egyes modern jelleget mutató tollak nagyon hasonlítanak az olyan víz alatti úszásra képes madarak tollaihoz, amilyenek a vöcsökfélék. A tollak képesek vizet felvenni, hogy kellő ballasztként szolgáljanak a hatékonyabb búvárkodáshoz. McKellar és társai a Science folyóiratban megjelent cikkükben leírják, hogy a Grassy Lake-beli lelet a tollak számos evolúciós fázisát mutatják be, amelyek jelen voltak a késő krétában.

Egy különálló színtelen tollág (felül balra egy atka látható)