Megkezdték az űrállomás-építést a kínaiak

Tiangong-1 jelzéssel startolt Kína első, eleinte távirányítással, ember nélkül üzemelő űrállomása. A magyarul Mennyei Palotának nevezett űreszközt egy Hosszú Menetelés-IIF jelű hordozórakéta indította.

Tiangong-1, azaz Mennyei Palota Kína első űrállomásának a neve. A kétéves Föld körüli munkára tervezett űreszköz közel 10.4 méter hosszú és 3.3 méter átmérőjű hengeres szerkezet. Teljes tömege 8,5 tonna, belső lakható térfogata pedig mintegy 15 köbméter.

Az űrállomás az elkövetkezendő napokban 350 kilométer magasan kering majd bolygónk felszíne felett, azután 343 kilométeres magasságig ereszkedik vissza, hogy egy később startoló, de szintén ember nélküli Sencsou-8 űrhajóval novemberben összekapcsolódjon. Ezt követően 12 napon keresztül marad együtt a két egység, majd szétválnak és újabb dokkolási manővert hajtanak végre.

Az űrállomással ezt követően is végrehajtanak majd további összekapcsolódásokat és egyéb műveleteket, amelyek között emberes űrhajóval végrehajtott küldetések is szerepelnek. A jelenlegi tervek alapján kétéves üzemelése végén az űrállomást irányítottan a Föld légkörébe léptetik, ahol elég.

A Tiangong-1 és a CZ-2F hordozórakéta együttese (Forrás: China Manned Space Engineering)

A további hasonló modulokat az űrállomás üzemeltetése alatt szerzett tapasztalatok alapján készítik el. Ezek felbocsátását követően 2016-tól lehet majd rajtuk rendszeres kutatómunkát végezni, és a több hasonló modulból összeálló űrállomás teljes kiépítettsége 2020-ra valósul meg. Mindezt állítólag kevesebb start révén érik el, mint ami az orosz vagy amerikai űrállomásoknál a teljes kiépítettség eléréséhez szükséges volt.

Animáció a tervezett kínai űrállomás működéséről